Péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki elsőnek arról beszélt, hogy fájó szívvel, de igazat kellett adniuk a kormányban a járványügyi szakembereknek, és ezért döntöttek a korlátozások meghosszabbításáról március elsejéig.
Mint mondta, körbe kell nézni Európában, számos helyen szigorítottak ismét, mert az ünnepek idején enyhítettek. A kormány azt szeretné elkerülni, hogy elveszítsük az elmúlt három hónap eredményeit. A miniszterelnök szerint a döntésük során így nem az volt a döntő érv, hogy ki fog megharagudni, hanem hogy mi az, ami a járvány további terjedését megakadályozza.
Elmondta azt is, hogy voltak, akik kisebb lazításokat javasoltak, például hogy este 8 helyett 10-től kezdődjön csak a kijárási korlátozás, de Orbán inkább azt képviselte, hogy dolgozzon mindenki a vakcinabeszerzésen, mert egyelőre nem tudni, mennyi fog jutni az országnak, és nem tudni azt sem, hogy a környező országokban jelen lévő harmadik hullám hogyan hat majd ránk. Azt pedig nem szeretné, hogy itt is az legyen, hogy elindulunk egy nyitás felé, és utána mindenki csalódásként éli meg, hogy vissza kell lépni belőle.
Orbán szerint más országokban az egyet előre, kettőt hátra elvet követték, mindig ügyeskedtek valamit a szigorítások rendszerén, de nálunk november óta változatlan a rendszer, és ha lesz elég vakcina, akkor ledöfjük a vírust, és mindenki kimehet majd szabadon.
Nagy Katalin rákérdezett a február elsejére szerveződő nyitási tervre, azaz hogy több vendéglátós is úgy döntött, nem bírja tovább, és meg fog nyitni. Mint kérdésében elmondta, Franciaországban egy hasonló akció vezetőjét le is tartóztatták.
Orbán azzal kezdte, hogy kérte, hogy itthon ne tartóztassanak le senkit, de persze az „ő kérése másodlagos a jogszabályokhoz képest”. Mindenesetre a miniszterelnök szerint amíg nincs törés-zúzás és erőszak, addig egy szabálysértési dologról van szó.
Az engedély nélküli újranyitással kapcsolatban a miniszterelnök egyben arra kérte az összes türelmetlen embert, akkor is ha vendéglős vagy kávézós, és akkor is, ha e helyek vendégei, hogy ne tegyék ezt, mert nem csak magukat sodorják nehéz helyzetbe, de mivel egy járványról van szó, másokat is veszélyeztetnek.
Orbán Viktor elmondta, hogy igyekeznek segíteni a szállodáknak és az éttermeknek, hallotta ő is, hogy sokan a bértámogatási rendszer lassúságát bírálták, még lehet, hogy igazuk is van, a kormányülésen ezért téma is volt a támogatások kifizetésének felgyorsítása. De az szerinte nem megoldás, hogy emberek kimennek és megsértik a jogszabályokat. Ráadásul a szabálysértésért 150 ezer és 1 millió forint közötti bírságot lehet kiszabni, és nem csak akkor, ha a helyszínen igazoltatják az elkövetőket, hanem utána is. A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy a megnyíló helyeket elsőnek fél, majd egy évre be is zárathatják, a tulajdonosokat pedig eltilthatják az üzletvezetéstől.
Higgyék el, nem éri meg, mondta Orbán, aki arra kérte a vendéglátósokat, hogy bízzanak a kormányban, meg fognak érkezni a támogatások. (Arról, hogy miért érzi sok vendéglátós úgy, hogy magára hagyta őket az állam, és a bértámogatás eleve miért nem jelent nagy segítséget, itt írtunk hosszabban.)
A miniszterelnök szokás szerint ismét elárulta a napi járványadatokat is, eszerint 83 ember halt meg az elmúlt 24 órában, 1459 új beteget is regisztráltak, 3649 ember van kórházban és 258 ember lélegeztető gépen.
Az oltás Orbán szerint jól halad, a tervek szerint hétvégéig befejezik a szociális ágazatban dolgozók és ápoltak oltását, és jövő hét elejétől kezdve megkezdődik a regisztráció alapú oltás, elsőnek a legidősebb, illetve krónikus betegekkel kezdenek. Orbán arra kért mindenkit, hogy regisztráljon, mert így fog értesítést kapni arról, hogy mikor hova, melyik napszakra érdemes odamennie az oltásáért.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy ő is be fogja oltatni magát, és ha választhat, akkor a kínai vakcinával szeretné ezt tenni, mivel a kínaiak ismerik a legjobban a vírust. Mint mondta, van aki az orosz vakcinában bízik, mások meg ideológiailag gondolkodnak erről is, és azt mondják, hogy nekik a nyugati vakcina kell. Arra a kérdésre, hogy ha többféle vakcina lesz, akkor lehet-e majd választani, Orbán elmondta, hogy szerinte igen, de szeretné, ha már végre azzal a problémával küzdenének, hogy választani lehessen a vakcinák közül.
Beszélt arról is, hogy Szerbia is jól áll az oltásokkal. Ebből kiderül, hogy Szerbia egy komoly ország, másrészt az egy előszoba, kipróbálják nekünk azokat a vakcinákat, melyekkel nekünk még fenntartásaink vannak. Mindennap jelentést kap arról, hogy mik a szerb tapasztalatok a kínai vakcináról is.
A tervek szerint pénteken vagy szombaton szerződhetnek a kínaiakkal, anélkül március elejéig 880 ezer embert tudnak beoltatni először, úgy, hogy 21 nap múlva megkapják a második vakcinát is. Ha jön kínai vakcina, akkor ezt meg is kétszerezhetik, és még az orosz vakcina is javíthat a helyzeten. Orbán szerint húsvét idején (április 5.) merülhetnek majd fel kérdések a nyitással kapcsolatban, akkor fontos döntéseket kell majd meghozni azzal kapcsolatban, hogy hogyan nyisson az ország.
Ezekről majd március közepén, széles körben az egész ország diskurálhat, most még a vakcinabeszerzés a fontos. Ezzel kapcsolatban Orbán elmondta, hogy a kínai és az orosz vakcina mellett tárgyalunk amerikai és izraeli gyártókkal is, nem állhatunk az egyetlen nyugati lábunkra. Érdekesség, de egy korábbi rádióinterjújában a Pfeizert nevezte magyar vakcinának, hiszen magyar kutatók is részt vettek a kidolgozásában, de ez ma már nem került szóba.
Orbán elmondta azt is, hogy számos döntést hoztak a gazdasággal kapcsolatban: amikor lesz elég vakcina, akkor újra kell majd indítani a gazdaságot. Ennek az első fejezetét fogadták el, 6000 milliárd forintról döntöttek. És van két kérdés, amivel a magyar kormány most Brüsszel legszorosabb szövetségese: ilyen a gazdaság digitalizálása, illetve kizöldítése. Ezt a pénzt 9 területen fogják szétosztani, és Orbán szerint a legnagyobb nyertes a felsőoktatás lesz, olyan egyetemfejlesztési program indul meg, amire még nem volt példa az ország történetében. A következő 1-2 évben 1500 milliárd forintot fektetnek be az egyetemekbe, ezért is javasolta a miniszterelnök az egyetemeknek, hogy fontolják meg a modellváltást, mert ennyi pénzt csak hatékonyabb formában tudnak majd jól elkölteni.
Emellett döntöttek arról, hogy van 300 település, ahol nincs már kisbolt, ezért a Magyar Falu Programban létrehoztak egy rendszert, hogy minden faluban legyen elérhető bolt.