67 milliárddal támogatta tavaly a nagyvállalatokat a kormány

27 nagyvállalatnak összesen 67,1 milliárd forint állami támogatást adott egyedi kormánydöntések alapján a kormány 2020-ban - írja a külügyminisztérium adatai alapján a Szabad Európa. Az összeg visszaesést jelent a 2019-es, eddigi rekordnak számító 105,3 milliárd forinthoz képest, amit leginkább munkahelyteremtés címen adott főként multinacionális, kisebb részben magyar tulajdonú ipari vállalatoknak a kormány, de még így is az egyik legnagyobb támogatási összeg.

A legnagyobb támogatást tavaly a német tulajdonú Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. kapta, 11,2 milliárd forintot gyártósorainak bővítésére. A támogatásért cserébe a cég 460 új munkahely létrehozását ígérte, vagyis a Szabad Európa számítása szerint

egy munkahely 24,3 millió forintba került a kormánynak. A második legnagyobb támogatást, 7,5 milliárd forintot a dél-koreai Hanon Systems Hungary Kft. kapta, amely 516 fős bővítést ígért (egy munkahelyet itt 14,5 millió forinttal támogatott a kormány). A harmadik helyen pedig egy magyar cég, a Steam Cook Kft. szerepel 5,2 milliárd forinttal, amit a "panírozó vonalának a kapacitásbővítésére" kapott, amire viszont 2018-ban is nyert 1,1 milliárd forint uniós támogatást. A cég 2019-ben 3,9 milliárd forint árbevételt könyvelt el, vagyis nagyobb támogatást kapott, mint a cég éves bevétele.

Az Orbán-kormány évek óta rengeteg pénzzel támogatja a nagyvállalatok magyarországi beruházásait, jóval több pénzt szán erre, mint a korábbi kormányok.

2010 óta a kormány éves átlagban 51,8 milliárd forintot osztott ki, főleg multicégek között egyedi kormánydöntések keretében, ezzel átlagosan 9,5 millió forinttal támogatva egy új munkahely létrejöttét. A 2004 és 2010 között a balközép-liberális kormányok összehasonlításban átlagosan 18,6 milliárd forintot fordítottak ugyanerre a célra, 4,5 millió forintot költve új munkahelyenként.

A kormányzati támogatásnak amúgy 2019 óta nem feltétele az új munkahelyek létrehozása, azt „eszköz alapú beruházásokhoz, regionális szolgáltató központok létrehozására vagy bővítésére irányuló beruházásokhoz, valamint kutatás-fejlesztési projektek megvalósításához" is igénybe lehet venni.

A multinacionális vállalatok ilyen szintű támogatását általában azzal szokta indokolni a kormány, hogy a komoly régiós versenyben az ilyen támogatások miatt is dönthetnek a cégek amellett, hogy Magyarországon ruházzanak be. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint viszont a kamara tagvállalatainak négyötöde úgy nyilatkozott korábban, hogy a támogatások egyáltalán nem, vagy csak kis részben befolyásolják a beruházási döntéseiket, ennél fontosabb a megfelelően képzett szakemberek aránya, az infrastruktúra vagy a szabályozási környezet.