Miközben a felső 10 százalék rendelkezik a jövedelmek negyedével, több mint 2 millióan élnek a létminimum alatt Magyarországon

A gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt a magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja gyakorlatilag nem változott, ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzéséből, amit a KSH adatai alapján készített. 

Megállapították, hogy bár az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az EU-s támogatási programok alapján 

az lett volna várható, hogy a különbségek mérséklődnek, de ez nem így történt. Az adatok inkább azt jelzik, hogy a jövedelmi különbségeket csak konzerválni sikerült. Ráadásul a valóságban a helyzet még rosszabb lehet, mivel a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban (pl. külföldön realizálták azokat).

2019-ben (ahogy 2010-ben is) a lakosság összjövedelmének közel negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb 10 százalék rendelkezett. A jövedelmek 50 százaléka pedig a legfelső 30 százalékhoz kerül. A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták. 

Fotó: GKI

Mindez azt is jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett. 

Míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalék ot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2008 óta változatlanul 28500 forint (amit nemrég még be is betonozott a kormány). Ez azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegek, a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók egyre távolabbra kerülnek a többiektől. A „munkalapú társadalom” víziójának fő vesztesei közülük kerülnek ki, többségük 40-50 munkában eltöltött év után csúszik egyre lejjebb a jövedelmi ranglétrán.

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.