„A héten 80 betegnek kell megszerveznem az oltását”

• Egy hét alatt csaknem 80 beteg oltását kell leszervezniük a háziorvosoknak úgy, hogy nekik kell végigtelefonálni az összes pácienst és megszervezni a szállításukat az oltópontra.
• A lapunknak nyilatkozó háziorvos túlórában, még a hétvégén is a betegek oltását szervezi, de így sem tudja utolérni magát, annyi az adminisztráció.
• Úgy érzi, hogy hiába ígérték a segítséget, nem kaptak, ráadásul az oltás minden terhét rájuk nyomták.

Óriási adminisztrációval kell megküzdeniük a háziorvosoknak, miközben rajtuk az ország szeme, hogy kellően gyorsan tudnak-e haladni az oltással. A kormány irreális elvárásokat támaszt feléjük, egy hét alatt kell rengeteg embert berendelniük, amire már csak a rendelésen túl jut idő, és akkor még az ezzel kapcsolatos adminisztrációs munkáról nem is beszéltünk.

Komoly logisztikai feladat

Kovács Tamás, Múcsony körzetének háziorvosa mesélt a 444-nek arról, hogy mennyire kaotikus kezd lenni a helyzet, amiért az oltást rányomták a háziorvosokra. A rendelés a járvány kezdete óta zömmel telekommunikáción keresztül zajlik, ezért a telefon megállás nélkül csörög, és a rendelési idő teljes egészében arra megy el, hogy az orvos és az asszisztense reagálnak a hívásokra, és megfelelő kérdezéstechnikával próbálnak rájönni, hogy a telefonáló betegnek elmondás alapján mi lehet a baja. Emellett azonban vannak olyan betegek, akiknek mégis muszáj bemenni a rendelőbe vagy vizsgálatra vagy például táppénzes papírért. Őket csak úgy tudják menedzselni, hogy megkérték a polgárőrt, hogy csak azokat engedje be, akik időpontra jöttek.

Az állandó betegforgalom miatt azonban csak rendelési időn kívül tudnak oltani a vakcinákkal, ami miatt gyakran még este 7-kor is benn vannak a rendelőben. A legmegterhelőbb része az, hogy a háziorvosnak egyesével kell felhívnia a pácienseket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által küldött lista alapján, de sokszor maga a lista is nagyon zavaros.

„A múlt héten kaptam egy 9 fős listát arról, hogy őket kell beoltanom az AstraZeneca vakcinával, amiből viszont egy 10 adagos ampulla érkezett. Ment a levelezés az ÁNTSZ-szel, hogy mi legyen, akik azt mondták, válasszak másik körzetből pácienst, ami egyszerűen nonszensz. Végül kaptam egy 10 fős listát, ami aztán 15 főre duzzadt, amin volt két fő, akik nem is az én betegeim voltak, így őket kihúztam. Végül a lemondások és betegségek miatt ismét 9-re esett vissza a szám” - meséli a háziorvos az egyik ilyen tortúrát.

A lista viszont rendszeresen hétvégén érkezik meg, ezért előfordult, hogy a háziorvos vasárnap délután kezdte el hívogatni a betegeit, hogy a következő hétre még időben le tudja szervezni az időpontokat. Csakhogy nagyon sokszor a betegek nem veszik fel, vagy nem szeretnék az adott vakcinát, ilyenkor pedig a háziorvosnak kell tovább keresgélnie és szervezkednie, ami nagyon komoly logisztikát jelent.

„Ezen a héten kapunk 54 Sinopharm-vakcinát is, aminek még el se tudtam kezdeni a szervezését, mert egyszerűen nem volt rá idő. Hallottam olyan körzetet, ahol csak 5 embert sikerült leszervezni, van, ahol 30-at, de mivel nagy a bizalmatlanság a kínai vakcinával szemben, ezért bőven több embert kell felhívni és megkérdezni, mint 54. Ez azt jelenti, hogy nekem a többi vakcinával együtt ezen a héten 80 beteget kellene elérnem, ami 100 fölötti telefonhívást jelent” - magyarázza.

Jobb esetben az oltandók egy részét lehet oltópontra küldeni, de ilyenkor is a háziorvosnak kell felhívnia a családsegítőt, hogy leszervezze az utazást. Az igazi káosz viszont akkor van, amikor nekik kell a rendelőben oltani, ugyanis a rendelési időben a telefonok megállás nélküli csörgése miatt ez lehetetlen, így csak rendelési idő előttre vagy utánra tudják hívni a pácienseket.

Maga az oltás sem egy gyors művelet, ami főként az adminisztrációnak köszönhető.

Az amúgy egy perces oltás az adminisztráció és a megfigyelési idő miatt fél órára duzzad.„Mi jelenleg az oltást csak úgy tudjuk menedzselni, hogy megkértük a védőnőt és a polgárőrt, hogy segítsenek. Ez most úgy néz ki, hogy a polgárőr tereli a betegeket, a védőnő aláíratja velük a beleegyező nyilatkozatot, az ápoló pedig az oltásnál segédkezik. Nélkülük nem tudnánk megoldani, de ők ezt most társadalmi munkaként csinálják, és kérdés, hogy ezt vállalni fogják-e huzamosabb ideig úgy, hogy semmit nem adunk nekik cserébe” - mondja Kovács Tamás.

Szerinte ezért is volt teljesen abszurd az az elképzelése a kormánynak, hogy a háziorvos majd kimegy házhoz oltani, ugyanis 6 beteget nagyjából 6 óra alatt lehet beoltani utazással és adminisztrációval együtt, miközben például a Pfizer 6 adagos vakcináját 5 órán belül fel kell használni felbontás után.

„Nem akarom, hogy félreértés legyen, nem arról van szó, hogy azzal van bajunk, hogy nekünk kell oltanunk, mert járvány van és segíteni szeretnénk. A probléma az, hogy nem kapunk segítséget, hiába ígérték, és pluszban még az adminisztrációt is ránk nyomták, pedig nem vagyunk irodisták” - magyarázza.

Szerinte az lett volna a jobb megoldás, ha a háziorvosok az oltópontokon segédkeznek az oltásban, és nem egyénileg kell szervezniük a betegeiket. Úgy érzi, hogy a kormánynak lett volna ideje megszervezni, hogy hogyan oltsanak, de megint csak kapkodás lett a vége, és el sem tudja képzelni, hogy mi lesz akkor, ha több vakcina érkezik és még több embert kell egy hét alatt beoltaniuk.

Napi szinten 30 felületet kezelünk

Ha mindez nem lenne elég, ehhez jön még az irdatlan adminisztráció, amit napi szinten el kell végezniük.

2020 márciusa óta minden pácienssel kapcsolatos információt fel kell tölteni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), ami nem egy könnyen kezelhető felület. Szintén fel kell tölteni az EESZT rendszerébe a halottvizsgálati dokumentumokat, illetve a jogosítvány vizsgálatokat, de ugyanezt papíron is ki kell tölteni. Az oltásokat szintén fel kell tölteni egyesével. Erre jött még rá, hogy 2020 júliustól minden kiállított számlát fel kell tenni a NAV rendszerébe, amihez számlázó programot célszerű használni, ami egy újabb felület.

A járvány kitörése óta a fertőző betegeket le kell jelenteni az OTH Szakrendszeri Információs Rendszerbe (OSZIR), amihez minden adatot kézzel kell felvinni a rendszerbe, de a doktor szerint a slussz poén, hogy amikor ki kell jelenteni a betegeket a rendszerből, mert meggyógyultak, akkor nem egyszerűen egy gombra kell kattintani, hanem minden adatot újból megadni.

A koronavírus-teszteket egy újabb felületen kell rendszeresen lejelenteni, ahogy a beoltottaknak is van egy külön Excel táblázatuk.

Február 17 után már csak az új típusú táppénzes nyomtatványt fogadják el, erről a háziorvos a Magyar Államkincstártól értesült, úgy hogy semmilyen felettes szerv erről nem küldött ki felszólítást, hiszen egy korábbi e-mail szerint az új nyomtatvány már január 1-től ugyan forgalomban van, de májusig még a régi típusú használható lett volna. Így most az új nyomtatvány miatt át kellett állítani a nyomtatót, és a programot is.

Ugyancsak három felületet kell a háziorvosoknak használni akkor, ha valaki jogosítvány alkalmasságihoz szeretne orvosi igazolást, holott a vizsgálat nem több két percnél, de az adminisztráció már elvesz 25 percet.

„Napi szinten 30 felületet kezelünk. Én szerencsére képben vagyok az informatikával, de van olyan idősebb háziorvos, aki be sem tud lépni” - mondja.

Ezen kívül pont az év elején olyan adminisztratív munkák is aktuálisak, amik újabb terheket jelentenek. Ilyen például a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) küldött jelentés, amit minden évben pont februárban kell elküldeni, de a praxisközösségekhez való csatlakozás és a bérkiegészítések is újabb papírmunkával járnak.

A háziorvos szerint most az oltásnak kellene prioritásnak lennie, mert ezek az adminisztrációs munkák később is ráérnének, de ebben sincs választási lehetőségük.