Napokra vagyunk az első magyarországi koronavírusos fertőzöttek regisztrálásának évfordulójától. A magyar kormánynak már több mint egy éve küzd a globális, egy évszázada nem látott és elég kiszámíthatatlan egészségügyi válsággal, valamint az azt kísérő társadalmi és gazdasági válsággal.
A Pozitív mai adásában ezért három politológussal beszélgettünk arról, hogy hogyan lehet értelmezni és értékelni az Orbán-kormány elmúlt egy évét, a hozzáállását a koronavírus-járványhoz, és hogy miként kormányozta eddig át az országot ezen a történelmi jelentőségű válságon, sikeres volt-e a járvány kezelése a saját hatalmi céljai szempontjából.
Bartha Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy vajon a populista vagy a liberális demokrata rendszerek tudták jobban kezelni a koronavírus-járványt. Bartha és kutatótársai szerint a populista kormányoknak vannak bizonyos előnyei, amelyek segítették a járvány kezelését, az ilyen kormányok, mint a lengyel vagy a magyar például amúgy is állandóan válságok kezeléséről beszél és szereti ezt a pózt, a társadalmi párbeszéd és egyeztetés mellőzése pedig gyorsabb reakciót enged meg ezeknek a rendszereknek. Hosszabb távon viszont a liberális rendszerek valószínűleg jobban tudják kompenzálni a járvány és az azt kísérő válság veszteseit.
Illés Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint az Orbán-kormány viszonylag hamar rájött arra, hogy hogyan lehet a járvány kérdését behúzni abba a politikai logikába, amiben kényelmesen tud működni, beépítette a populista mítoszba, így a saját hatalmi céljaira ki is tudta használni a válság okozta lehetőségeket.
Szűcs Zoltán Gábor szerint viszont a járvány a folyton a politikai szempontokat figyelembe vevő, politikai logika alapján kormányzott rendszer gyengeségeire is rámutatott, amelyek akár meg is gyengíthetik a kormányt. Erre pedig nem kizárt, hogy az autoriter tendenciák erősítése lehet a válasz.
A témában Illés Gábor Körösényi Andrással és Gyulai Attilával közös tanulmányát, valamint Bartha Attila Kopasz Mariannával és Takács Judittal közösen írt cikkét a 2020 végén megjelent a Vírusba oltott politika című könyvben lehet olvasni, amelyet Körösényi András, Szabó Andrea és Böcskei szerkesztett. Szűcs Zoltán Gábor pedig a Mérce.hu-n írt cikksorozatot a témában, gondolatait pedig az Ellensúly folyóiratban megjelent cikkében összegezte.
A Pozitív adásait és a 444 többi podcastját megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.
Füstgép nélkül, de színpadi díszletből. Ebihalgyász, vármegyétlenítés és légkondiháború. Miért nem tudja elviselni az emberiség a harmincöt fokot? Jó lenne Orbánnak, ha lecsuknák? Hülye vagy kretén a madárvilágban. Meghökkentő és keresztényellenes etimológia.
Füstgép nélkül, de színpadi díszletből. Ebihalgyász, vármegyétlenítés és légkondiháború. Miért nem tudja elviselni az emberiség a harmincöt fokot? Jó lenne Orbánnak, ha lecsuknák? Hülye vagy kretén a madárvilágban. Meghökkentő és keresztényellenes etimológia.
Egyre több bizonyíték kerül elő arról, hogyan zajlott az ukrán pénzszállító elleni akció a kampány hajrájában. Átbeszéltük, mit lehet tudni az ügyről.
Csallóközi kretének, borsodi ecetes fröccs, féregirtóval rákgyógyító ketyós fitneszguru. Bede Márton megeszik egy dél-olasz lovat. Az indokolatlan Fenyő Miki-szobor. Mikor indulhat az Éva Vermut focivébén? Navracsics lopott pénzt kunyerál, az ebihalsaga folytatódik.
Vásárhelyi Mária megírta szülei történetét. Egy történet a magyar zsidóság gyötrő dilemmáiról, vak hitről, romániai deportálásról, egy férfiközpontú családról, az ős Soros-kampányról, a rendszerváltás hozta megigazulásáról, majd a keserű csalódásról.