Napokra vagyunk az első magyarországi koronavírusos fertőzöttek regisztrálásának évfordulójától. A magyar kormánynak már több mint egy éve küzd a globális, egy évszázada nem látott és elég kiszámíthatatlan egészségügyi válsággal, valamint az azt kísérő társadalmi és gazdasági válsággal.
A Pozitív mai adásában ezért három politológussal beszélgettünk arról, hogy hogyan lehet értelmezni és értékelni az Orbán-kormány elmúlt egy évét, a hozzáállását a koronavírus-járványhoz, és hogy miként kormányozta eddig át az országot ezen a történelmi jelentőségű válságon, sikeres volt-e a járvány kezelése a saját hatalmi céljai szempontjából.
Bartha Attilával, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével arról beszélgettünk, hogy vajon a populista vagy a liberális demokrata rendszerek tudták jobban kezelni a koronavírus-járványt. Bartha és kutatótársai szerint a populista kormányoknak vannak bizonyos előnyei, amelyek segítették a járvány kezelését, az ilyen kormányok, mint a lengyel vagy a magyar például amúgy is állandóan válságok kezeléséről beszél és szereti ezt a pózt, a társadalmi párbeszéd és egyeztetés mellőzése pedig gyorsabb reakciót enged meg ezeknek a rendszereknek. Hosszabb távon viszont a liberális rendszerek valószínűleg jobban tudják kompenzálni a járvány és az azt kísérő válság veszteseit.
Illés Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint az Orbán-kormány viszonylag hamar rájött arra, hogy hogyan lehet a járvány kérdését behúzni abba a politikai logikába, amiben kényelmesen tud működni, beépítette a populista mítoszba, így a saját hatalmi céljaira ki is tudta használni a válság okozta lehetőségeket.
Szűcs Zoltán Gábor szerint viszont a járvány a folyton a politikai szempontokat figyelembe vevő, politikai logika alapján kormányzott rendszer gyengeségeire is rámutatott, amelyek akár meg is gyengíthetik a kormányt. Erre pedig nem kizárt, hogy az autoriter tendenciák erősítése lehet a válasz.
A témában Illés Gábor Körösényi Andrással és Gyulai Attilával közös tanulmányát, valamint Bartha Attila Kopasz Mariannával és Takács Judittal közösen írt cikkét a 2020 végén megjelent a Vírusba oltott politika című könyvben lehet olvasni, amelyet Körösényi András, Szabó Andrea és Böcskei szerkesztett. Szűcs Zoltán Gábor pedig a Mérce.hu-n írt cikksorozatot a témában, gondolatait pedig az Ellensúly folyóiratban megjelent cikkében összegezte.
A Pozitív adásait és a 444 többi podcastját megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.
Anthony Bourdain személyisége, története még halála után nyolc évvel is izgalomban tartja a fél világot. Sűrű történet ez, van benne minden, gimis romantika, keménydrogos gasztrorocksztárság, értelmiségi álomkarrier, médiaglória, és mindemögött örvénylő bűntudat és depresszió.
Letartóztatások nélkül kellett kibírnunk ezt a hetet. A politikusétkeztetés rövid históriája. Hol vannak a kínai Nobel-díjasok? Orbán visszatérése visszatér. Ötkamarás parlamenetet! Idegesítés, mint marketingtrükk.
A legfideszesebb nevek. Heti letartóztatásértékelés: Hankó-show 9/10. Az ország felöntése. Az ön gyereke is megtanulhat Nyugat-Európában bongot építeni! Performatív palesztinpártiság Debrecenben.
A legfideszesebb nevek. Heti letartóztatásértékelés: Hankó-show 9/10. Az ország felöntése. Az ön gyereke is megtanulhat Nyugat-Európában bongot építeni! Performatív palesztinpártiság Debrecenben.
Időnként valakinek eszébe jut, hogy jó ötlet pucér nőkkel eladni termékeket. De tényleg az? Nyilván nem, de ez még nem jelenti azt, hogy nem történik meg újra meg újra.