Elfelejtik párkereső éneküket a kockás mézevők

Elfelejtik éneküket a súlyosan veszélyeztetett kockás mézevők, így kevésbé sikeresek a pártalálásban és párzásban. A hím énekesmadarak általában idősebb fajtársaiktól tanulják meg éneküket. Ha viszont kevés az utánozható példa, a nem megfelelő hangok miatt sikertelenebb lesz a pártalálás.

A fekete-sárga színekben pompázó kockás mézevő (Anthochaera phyriga) Ausztrália nagy populációkban élő madara volt, élőhelyeinek eltűnése miatt azonban az 1950-es évek óta a vadon élő egyedek száma 300-400-ra csökkent.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa, Ross Crates öt éve vizsgálja a súlyosan veszélyeztetett madárfaj éneklési képességét és szaporodási sikerességét.
Míg korábban a hím madarak nagy rajokba tömörültek, mára már többnyire szétszóródva élnek, több állat egyedül repül. Ezért egyre kevesebb idősebb madár van jelen a fiatal fiókák nagyon fontos első évében.

"Az ének megtanulása nagyon sok madárnál az emberi nyelv megtanulásához hasonló folyamat, a többiek meghallgatása révén történik. Ha nem hallasz más egyedeket, nem tudod, mit kellene megtanulnod" - mondta Crates.

A tudósok megfigyelték, hogy a hím kockás mézevők jelentős része más fajok egyedeitől is tanul. A megfigyelt hímek 12 százaléka kevert bele énekébe például az orrszarvúmézevőtől (Philemon corniculatus) vagy az álarcos kakukkgébicstől (Coracina novaehollandiae) eltanult hangokat.

Bizonyos fajok, például a rigó esetében a hangok átvétele színesebbé teszi a tojókat csábító szerelmes dalt, a kockás mézevő esetében azonban a tojókat nem hozza lázba a furcsa keverék.

"Úgy véljük, a tojók kerülik a szokatlan dalt éneklő hímekkel a párzást és fészekrakást" - mondta Crates. Ez pedig aggasztó egy olyan faj esetében, mely a kihalás szélén van.

A szakértők eredményeikről a Proceedings of the Royal Society B című tudományos lapban számoltak be.

Fotó: Flickr/Derek Keats

A vizsgálat arra utal, hogy a kicsire zsugorodott populáció dalának elvesztése csak felgyorsítja az egyedszám csökkenését - mondta Peter Marra, a Georgetowni Egyetem biológusa.

Annak okát, hogy miért nem kedvelik a keverék dalt a tojók, egyelőre nem tudni. Valószínűleg a tojók fel sem ismerik, hogy a hagyományostól eltérő dalt éneklő egyedek potenciális partnerek, ezért nem közelítik meg őket.

A hím madarak általában első évükben több hónapot töltenek azzal, hogy megtanulják és finomítsák a dalt, melyet egész életükben párszerzéskor vetnek be. Egyes madarak apjuktól tanulják, a kockás mézevők azonban még azelőtt elhagyják fészküket, hogy megtanulnának énekelni, ezért "mentorokat" kell találniuk maguknak.

"Nagy figyelmet kell szentelnünk a madarak dalkultúrájának. Lehetséges, hogy genetikailag életképes egy populáció, de a kulturális tudás átadását tekintve mégsem. A madarak túlélését biztosító tényezők némelyike nem ösztönös, hanem meg kell tanulniuk" - mondta Carl Safina, a Stony Brook Egyetem kutatója.

Crate és csapata a fogságban nevelt fiatal madarak megsegítésére hím madarak énekéről készült felvételeket játszik le nekik, valamint hímeket költöztet melléjük. Remélik, ezek az idősebb egyedek képesek megtanítani éneküket a fiataloknak. (MTI/Guardian)

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.