Koronavírus-számok Magyarországon 11/29/2021
Elhunytak + 460 Σ 34 326
Kórházban + 525 Σ 7 438
Fertőzöttek + 27 830 Σ 1 096 718
Tesztek + 124 615 Σ 8 423 435
Oltottak + 5 724 Σ 6 120 959
A legújabb trendek

Hiába betegszenek meg sorra a dolgozók és az ellátottak egy javítóintézetben, a vezetőség se karantént, se tesztelést nem rendel el

március 29., hétfő 18:22
  • Az egyik budapesti javítóintézetben rettegnek a dolgozók, mert nem tesztelik őket, és ha valaki megfertőződik, nem különítik el a közvetlen kontaktokat.
  • Sorra betegednek meg a dolgozók, de a járványügyi intézkedéseket csak tessék-lássék tartják be: kevés a kézfertőtlenítő, és sok embert zsúfolnak össze kis helyen, a növendékek pedig nem viselnek maszkot.

A zárt intézmények, mint a gyermekotthonok, javítóintézetek vagy börtönök, a járvány harmadik hullámában is a legkitettebbek a fertőzéseknek. Egy javítóintézeti dolgozó azért keresett meg minket, mert úgy érzi, nincs biztonságban a munkahelyén, ugyanis az intézmény vezetése nem tartat be alapvető járványügyi szabályokat.

A javítóintézetek Magyarországon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), közvetlenül pedig annak háttérintézménye, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) szakmai felügyelete alatt állnak. Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint sokban különböznek egymástól az egyes intézmények. Magyarországon javítóintézetbe kerülhetnek a súlyos bűncselekményt elkövető 18 év alattiak (akiket nem börtönbe zárnak), és van olyan javítóintézet is, amely speciális gyermekotthont is működtet olyan gyerekeknek, akik például drogproblémákkal küzdenek.

A javítóintézetek esetében sokkal hangsúlyosabb a gyermekvédelmi szemlélet, mint a rendvédelmi, biztonságközpontú, ez nagy különbség a fiatalkorúak börtönéhez képest. A súlyos járványhelyzet miatt jelenleg minden zárt intézményben látogatási tilalom van. Nyáron az enyhe járványhelyzetben a javítóintézetek esetében ezt feloldották, a börtönök viszont végig teljesen zártak maradtak, így az ott fogvatartott gyerekek egy éve nem találkozhattak személyesen a családtagjaikkal, szüleikkel, csak Skype-on vagy telefonon beszélhettek.

Azonban vannak olyan általános, járványügyi szabályok, amelyeket minden intézménynek kötelező lenne betartani a dolgozóik és az ellátottaik védelme érdekében.

A lapunknak nyilatkozó javítóintézeti dolgozó szerint a vezetőség arról sem tájékoztatja őket arról, ha valaki megfertőződik a koronavírussal.Olyan is előfordult, hogy egy alkalmazott úgy járt be dolgozni, hogy otthon közvetlen hozzátartozója koronavírusosan feküdt. A dolgozó elmondása szerint sorra betegednek meg a munkatársai, ha pedig valakiről kiderül, hogy koronás, nem különítik el azokat, akikkel érintkezett, és egyáltalán nincs tesztelés sem. Amikor az egyik csoportban ketten is megbetegedtek, a csoportot tették karanténba. Emiatt pedig nagyon félnek a dolgozók.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrendben az áll, hogy amennyiben van covidgyanús eset, a szoros kontaktokat helyben tesztelni kell.

Megkérdeztük a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, hogy a járvány kezdete óta hány megbetegedésről tudnak a javítóintézetekben.

Azt írták, hogy a pandémia kezdete óta 295 ellátottból és 467 dolgozóból összesen 141 fő betegedett meg igazoltan. Az aktív fertőzöttek száma a március 23-i adataink szerint 53 fő.Emellett az írták még, hogy „a javítóintézetek vezetői a helyi viszonyokat figyelembe véve biztosítják az ellátottak és a dolgozók egészségének védelmét, alakítják ki a szükséges eljárásokat, higiéniai előírásokat, és folyamosan együttműködnek a helyi járványügyi hatóságokkal.”

A lapunknak nyilatkozó dolgozó úgy tudja, hogy egy másik javítóintézetben és egy másik gyermekvédelmi intézetben rendszeresen tesztelik a dolgozókat és az ellátottakat, és azonnal karantént rendelnek el, ha találnak egy fertőzöttet. Ehhez képest a Magyar Helsinki Bizottság jelenlegi információi szerint vírusgyanú esetén a büntetés-végrehajtásban dolgozók tesztelését viszonylag hatékonyan végzik, erre saját tesztközpontjuk van

Az említett javítóintézetben még az újonnan érkező ellátottakat sem tesztelik, csak tíz napig elkülönítik őket. Pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának koronavírus megelőzésére vonatkozó friss eljárásrendje szerint két negatív PCR-teszttel vehető csak fel új személy az intézménybe, és ezt ráadásul ingyenesen biztosítja is az állam.

A dolgozó szerint, ha valamelyik ellátott betegszik meg, csak akkor különítik el, ha már súlyos tünetei vannak. Viszont nem egyszer fordult elő, hogy egyszerre többen panaszkodtak légúti tünetekre az ellátottak közül, mégsem különítettek el senkit, mert nincs elég izolációs szoba.

Pedig az intézményben sokszor 20-30 négyzetméteres szobákban van bent egyszerre 10-12 ember, így még a távolság betartása is lehetetlen. Maszkot is csak a dolgozók hordanak, az ellátottaknak nem kötelező. Az ebédlőben étkezés közben mindenki szorosan egymás mellett ül, így könnyen megfertőzhetik egymást a felnőttek és az ellátottak.

„Az intézményt, a tantermeket és a csoportszobákat is az ellátottak takarítják, de ez csak annyit jelent, hogy Domestosszal felmosnak. A takarító egyedül a vezetőség irodáját, a portát és egy-két irodát takarítja. Szerintem a fertőtlenítést nem szabadna az ellátottakra bízni, mégiscsak gyerekek, nem olyan alaposak” – vélekedik a dolgozó.

Az EMMI eljárásrendjében szerepel, hogy az ellátottak is bevonhatók a takarításba, de ez csak szigorú felügyelettel történhet meg, és naponta több alkalommal kellene a felületeket fertőtleníteni.

Néhany nagyon alapvető intézkedést vezettek be az intézményben: a portán van lázmérés, és kihelyeztek egy kézfertőtlenítőt, amelyben vagy van folyadék, vagy nincs, és szájmaszkot biztosítottak a dolgozóknak. Az intézmény többi részén azonban nincs kézfertőtlenítő, a felügyelők pedig nem hagyhatják egyedül az ellátottakat, ha ki akarnának menni kezet mosni.

A javítóintézeteket szakmailag felügyelő SZGYF ráadásul a pandémia miatt nem is ellenőrizheti a helyszínen az intézeteket, így valószínűleg nem tudja, mi zajlik a falak között, minden a vezetőségre van bízva.