Hamarosan eldől, felelős-e a rendőr George Floyd haláláért

George Floyd 2020. május 25-én halt meg Minneapolisban, miután egy rendőr, Derek Chauvin több mint 8 percig térdelt a nyakán. A héten, az eset után tíz hónappal elkezdődött a per, melyben az esküdteknek el kell dönteniük, hogy Chauvin bűnös-e George Floyd meggyilkolásában. A pert óriási médiaérdeklődés követi az Egyesült Államokban, már az esküdtek kiválasztását is közvetítették a tévében, a tárgyalást pedig több újság is percről percre közvetítette az elmúlt két nap.

Nem csoda, hogy ekkora az érdeklődés, hiszen Floyd halála országos tiltakozási hullámot indított el az Egyesült Államokban, és könnyen lehet, hogy az ítélet után is hasonlóra lehet számítani, főleg, ha az esküdtek úgy döntenek, hogy Chauvin nem bűnös. Hozzáértők szerint ezért Chauvin pere a legfontosabb rendőri brutalitásról szóló ügy azóta, hogy az 1992-ben Rodney Kinget megverő, szintén levideózott rendőrök bíróság elé álltak.

A 45 éves fehér exrendőr védőinek nem lesz könnyű dolguk meggyőzni az esküdtszéket, de már az is elég, ha a 12 emberből egyet el tudnak bizonytalanítani abban, hogy Chauvinnak börtönben van a helye.

8 perc 46 másodperc

George Floyd esetéről talán mindenki hallott, aki valamennyire is követi az amerikai híreket, hiszen Floyd a Black Lives Matter mozgalom szimbólumává vált, halálát pedig Minneapolisban és Amerika-szerte tüntetések, néhány esetben erőszakba vagy rongálásba is torkolló zavargások követték. De mivel a per amúgy is egészen apró részletekig megy és fog még menni a következő napokban a 2020. május 25-én történteket illetően, érdemes összeszedni, hogy mit is tudni az esetről.

Aznap este 8 körül Minneapolis Powderhorn Park nevű városrészében George Floyd cigit vett egy boltban, a boltos szerint pedig egy hamis 20 dollárossal fizetett. Kihívta a rendőrséget, miközben Floyd a kocsijában ült a bolt előtt. Az első két rendőr, aki a helyszínre érkezett, J. Alexander Kueng és Thomas Lane voltak, utóbbi fegyvert rántott, és felszólította Floydot, hogy szálljon ki a kocsijából, majd megbilincselte, és a rendőrautóhoz vezette. Floyd kérte a rendőröket, hogy ne ültessék be a rendőrautóba, mert klausztrofóbiás. Ennek ellenére a kocsiban kötött ki, mire a másik két rendőr, Derek Chauvin és Tou Thao a helyszínre érkezett. Ekkor Floyd már azt hajtogatta, hogy nem kap levegőt a kocsiban. Az esetről készült videókon, amelyeket a Washington Post elemzett ki, az látszik, hogy a járőrök és Floyd között valamiféle dulakodás történt, majd Floyd vagy kiszállt, vagy kiesett a kocsiból.

Derek Chauvin ekkor térdelt az aszfalton hasaló Floyd nyakára. És nem is szállt le róla 8 percig és 46 másodpercig.Ekkor már egyre több járókelő volt a környéken, akik videóztak, és a rendőrökkel veszekedtek, ugyanis Floyd, amíg még eszméleténél volt, segítséget kért, és azt mondogatta, hogy nem kap levegőt. Könyörgött, hogy ne öljék meg. A szemtanúk közül később többen is tanúskodtak a bíróságon, többek között Genevieve Hansen, egy szabadnapos mentőápoló és Donald Williams MMA harcos. Floyd hét percig volt eszméleténél, utána már nem mozdult, idővel pedig már pulzusa sem volt. A rendőrök figyelmét többen is fölhívták arra, hogy Floyd már nincs magánál. Hansen azt is felajánlotta, hogy megméri a férfi pulzusát, és ellátja, amíg kiérnek a már kihívott mentők, de az intézkedő járőrök nem hagyták, a közeledő tanúkat pedig ellökték.

Floyd sosem kelt föl az aszfaltról. Időközben a helyszínre érkezett egy mentő, amely elszállította Floydot, akinek már nem volt pulzusa. A hivatalos jelentés szerint aznap este 9:25-kor halt meg a kórházban.

A négy járőrt, aki intézkedett Floyddal szemben, másnap kirúgták a minneapolisi rendőrségtől, majd később vádat emeltek ellenük gyilkosság gyanújával. Chauvin pere indult elsőként, Thao, Lane és Kueng pere jelen állás szerint augusztusban kezdődik majd.

A vád és a védelem stratégiája

A 45 éves Derek Chauvin ellen három vádpontban is vádat emeltek, ezek közül a legsúlyosabb esetben akár 40 évet, a legenyhébb esetben maximum 10 évet kaphat, ha elítélik. Chauvint két pontban is különböző súlyú emberöléssel vádolják. Egyik vádpontban sem azzal, hogy szándékosan ölte volna meg Floydot, de a súlyosabbik, az amerikai jogrendben 2nd degree minősítésű emberölés esetében azzal igen, hogy amúgy bűncselekmény - jelen esetben súlyos testi sértés - elkövetése során ölte meg áldozatát. A második vádpontban megfogalmazott 3rd degree murdert magyarra gondatlanságból elkövetett emberölésnek fordíthatjuk, a harmadik vádpontban megfogalmazott manslaughter pedig ennek egy enyhébb fokozata, eszerint a vádlott viselkedése a halál kockázatát is magában foglalta.

A vádnak első ránézésre viszonylag könnyű dolga van, mert az esetről több, nagyon megrázó videó is készült, melyek nagyon rossz fényt vetnek az intézkedő rendőrökre. Az ügyészségnek emellett több orvosi szakértő tanúja is van, akik azt fogják elmondani, amit a hivatalos halottkémi jelentés is kimond, hogy Floyd halála közvetlenül köthető ahhoz, hogy Chauvin percekig a nyakán térdelt, és akkor sem szállt le onnan, amikor Floyd elvesztette az eszméletét.

Emellett olyan tanúkat is szólítanak majd, akik azt mondják el, hogy nem ez az első eset, hogy Chauvin indokolatlanul erőszakos volt intézkedés közben. Két esetet is meghallgathatnak majd az esküdtek, amelyek érdekes módon elég különbözőek, de ugyanazt hivatottak alátámasztani: az egyik arról szól, hogy Chauvin egy esetben egy veszélyes fojtófogást alkalmazott egy nővel szemben, aki nem állt ellen a letartóztatásnak. A másik eset pedig pont arról szól, hogy Chauvin megmentette egy letartóztatott ember életét, vagyis miután az elvesztette az eszméletét egy Floydéhoz hasonló esetben, az oldalára fordította, és ellátta, amíg ki nem értek a mentők.

Ezekkel az esetekkel az ügyészség azt akarja alátámasztani, hogy Chauvin hajlamos volt fölösleges erőszakra, de azt is tudta, ha túl messzire ment, így tudnia kellett volna, mikor kell leszállnia Floyd nyakáról, mégsem tette.Mindez azért is érdekes, mert a jegyzőkönyvek szerint az egyik járőrtársa megkérdezte az intézkedés közben Chauvint, hogy fordítsák-e a már eszméletlen Floydot az oldalára, amire Chauvin határozott nemmel reagált.

Viszont érdemes észben tartani, hogy az amerikai esküdtszékek nagyon ritkán ítélnek el eljárás közben erőszakoskodó rendőröket, ahogy például a már emlegetett Rodney King esetében is felmentették a vádlottakat. A védelem általában meg tudta győzni az esküdteket, hogy hiába néz ki rosszul, amit járókelők videóra vettek, és hiába halt meg valaki a rendőrök kezei között, a részleteket megismerve a rendőrök intézkedése jogos volt. Vagy el tudott bizonytalanítani legalább egy esküdtet, hogy nem volt jogtalan.

A New York Times pert követő újságírója szerint Chauvin védői is erre apellálnak, ezért mindent megtesznek majd, hogy eltereljék az esküdtek figyelmét a videóról. A tárgyalás első napján Chauvin védőügyvédje, Eric Nelson azt mondta, hogy több mint 50 ezer elemből áll a bizonyítékok tára, így a 9 és fél perces videónál sokkal több mindent kell majd figyelembe venni. Megpróbálják majd alátámasztani, hogy az intézkedés teljesen indokolt volt, mert Floyd ellenállt a letartóztatásnak, ráadásul korábban is előfordult már vele ilyen. Igaz, a bíró csak kevés, ezzel kapcsolatos tanúvallomást és bizonyítékot engedélyezett, mondván, hogy nem Floyd ül a vádlottak padján.

Emellett arról is próbálják majd meggyőzni őket, hogy Floyd valójában nem a rendőri erőszak miatt halt meg. Ebben arra támaszkodnak, hogy Floydnak korábban is voltak panaszai a szívével, amin csak rontott, hogy be volt drogozva: egy halottkémi jelentés szerint - ami nem a hivatalos jegyzőkönyv, hanem egy, a védelem kérésére készült magánszakértői vélemény - Floyd vérében metamfetamin és fentanil is volt.

A vád és a védelem számára viszont az is kulcsfontosságú volt, hogy kikből áll majd az esküdtszék. Az esküdteket három hétig válogatták, ami szokatlanul hosszú idő. Az ügyészség és a védők 300 embernek küldtek ki egy 14 oldalas kérőívet, majd közülük többeket személyesen is meghallgattak, amíg ki nem választották azt a 12 embert, akire mindkét oldal rábólintott. A kiválasztás során ilyen-olyan kerülőutakon, gondolati mankók, asszociációk alapján próbálták kitalálni a jelöltek beállítódásait. Egy férfitől, aki bevallottan focirajongó, azt kérdezgették, hogy mit gondolt az NFL-játékosok térdelős tiltakozásairól, egy nőt pedig arról faggattak, hogy mi a véleménye a koronavírus miatti lezárásokról. Ilyen trükkökkel próbálták kitalálni, hogy inkább konzervatív, vagy inkább liberális beállítódásúak-e, vagyis nagyobb eséllyel állnak ki a rendőrök mellett vagy a rendőri brutalitás ellen. De ennél direktebb módon is kiválogattak embereket, egy fekete férfit például azért szórt ki a védelem, mert azt mondta, hogy fekete férfiként igenis tapasztalta a rendőri diszkriminációt.

Az esküdtszék összetétele végül elég vegyes lett: hatan fehérek, hatan színes bőrűek, férfiak és nők vegyesen. A New York Times megjegyzi, hogy az esküdtszék színesebb, mint maga a város, Minneapolis lakosságának ugyanis nagyjából 20 százalékát teszik ki az afroamerikaiak.

Elkeserítő végignézni, ahogy valakit megölnek

A tárgyalás eredetileg március 8-án kezdődött volna, végül 28-ra tolták. Az első két nap leginkább a szemtanúk meghallgatásával zajlott, akik elég megrázó beszámolókat adtak az esetről. A tárgyalás második napján például meghallgatták Darnella Fraziert, egy most 18 éves lányt, aki az esetről készült leghíresebb, közel 10 perces felvételt készítette.

Frazier elcsukló hangon arról beszélt, hogy azóta is néha álmatlanul forgolódik éjszaka, és bocsánatot kér George Floydtól, amiért nem avatkozott közbe fizikailag, hogy megmentse az életét. “Amikor George Floydra nézek, az apámat látom, a testvéreimet, az unokatestvéreimet és a nagybátyámat látom, mert ők is feketék. Fekete az apám, fekete a bátyám, feketék a barátaim. És amikor ránézek, azt látom, hogy ez akár valamelyikőjükkel is megeshetett volna” -mondta Frazier. Azt is mondta, hogy úgy tűnt, Floyd egy ponton érezte, hogy neki vége van, és látszott, hogy halálra rémült, és nagyon szenvedett.

Szintén tanúskodott Frazier 9 éves unokatestvére, aki azt mondta, szomorú és mérges volt a látottaktól, miközben abba a boltba akartak menni édességért, ahol Floyd egész esete indult. Frazier, miután látta, mi történik, bekísérte az unokatestvérét a boltba, majd kijött, és az esetet a telefonjával rögzítette.

Chauvin védője a fiatal tanúkkal - akiknek csak a hangját hallhatták az esküdtek - nem nagyon kötözködött, a 33 éves Donald Williamsszel és a 27 éves Genevieve Hansennel viszont viszonylag feszült pillanatai voltak. Williams, aki profi MMA-harcos, éppen egy horgásztúráról ért haza, és egy italért tért be a boltba, amely előtt az eset történt. Az ő vallomása abból a szempontból is releváns volt az ügyben, hogy az MMA-ben, vagy kevert harcművészetben gyakoriak a fojtófogások, az abba került harcosok pedig, ha nem jeleznek időben, könnyen eszméletüket veszíthetik. Williams tehát ilyen szemmel nézte azt, ami történik, és látta, hogy Floyd már eszméletlen, ekkor pedig szokatlan dolgot tett:

Kihívta a rendőrséget a rendőrségre, a diszpécsernek azt mondva, hogy szerinte éppen a szeme láttára ölnek meg valakit.A 911 hívásának felvételét a bíróságon is lejátszották. Hallható rajta, hogy Williams azt mondja a diszpécsernek, hogy a férfi - akit addigra elvittek a mentők - nem állt ellen, nem is reagált, majd hallható, hogy odakiabál a rendőröknek, hogy “mind gyilkosok vagytok, tesó”. A védőügyvéd azt kérdezte Williamstől, hogy mérges volt-e a rendőrökre, arra próbálva ezzel utalni, hogy az intézkedés körül összegyűlő tömeg ellenséges volt a rendőrökkel szemben, akik ezért nem tudtak Floyddal foglalkozni. Williams viszont tiltakozott, azt mondta, ő végig higgadt maradt az eset alatt. “Nem tudja rám fogni, hogy mérges voltam”.

Nelson szintén összetűzésbe keveredett Genevieve Hansennel, aki Williams mellett állva nézte végig, mi történi Floyddal. Hansen tűzoltó és mentőápoló, aki azt mondta, nagyon szeretett volna segíteni a láthatóan eszméletlen férfin, szerette volna megmérni legalább a pulzusát, hogy kiderüljön, él-e még, de a járőrök nem engedték, vagy ahogy fogalmazott, “megtagadták ettől az embertől a segítséget". Amikor a védőügyvéd, szintén az ellenséges tömeg képét erősítendő, megkérdezte, hogy Hansen elkeseredett és mérges volt-e, amikor felajánlotta a segítségét, Hansen viszonylag indulatosan annyit válaszolt:

“Nem tudom, végignézte-e már, ahogy valakit megölnek, de elég elkeserítő látvány”Hansent ezért figyelmeztette a bíró.

A tárgyalás harmadik napján további szemtanúkat hallgatnak majd meg, többek között a bolti eladót, aki kihívta Floydra a rendőrséget. A New York Times élő közvetítését kezelő helyszíni tudósítója szerint ezzel az ügyészség arra törekedhet, hogy megpróbálja tisztázni, milyen állapotban volt Floyd aznap, mielőtt a védelem előáll a saját, drogos vádjaival. A tárgyaláson a boltban készült biztonsági kamera-felvételeket is bemutatták arról, ahogy Floyd cigit vesz. A tárgyalást több amerikai újság, így a New York Times és a Washington Post oldalán is élőben, videón és írásban is közvetíti.