20 dolláros óránkénti minimálbért vezet be az új-zélandi kormány, és 39%-ra emeli a legtöbbet keresőkre kivetett adókulcsot. A változások csütörtöktől lépnek életbe, amikor kisebb léptékben megemelik a munkanélküli támogatás és a táppénz mértékét is.
A kormány számítása szerint a 1,14 dolláros minimálbér-emelés 175 ezer embert érint majd, és országosan 216 millió dollárral növeli meg az éves béreket. Az adóváltozások a 180 ezer dollár fölött keresőket érintik majd, a számítások szerint az új-zélandiak 2 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A kormány számításai szerint ez évi 550 millió dollár pluszt jelent majd a költségvetésnek.
A Guardian az OECD adatait idézi, mely szerint az új-zélandi minimálbér már eddig is az egyik legmagasabb volt a világon. A koronavírus-járvány során pedig sokszor épp a minimálbért keresők munkája bizonyult nélkülözhetetlennek az ország működéséhez, ezért szakszervezetek már 2020-ban is a minimálbér további emelését sürgették.
Jacinda Ardern miniszterelnök azt mondta, hogy a változásokkal kampányígéretüket váltják be, de így is nagyon sok mindent kell tenniük: több házat kell építeni, javítani kell az egészségügyi rendszert, többet kell befektetni az oktatásba, és fejleszteni kell a képzési lehetőségeket is. Új-Zélandon továbbra is világviszonylatban is magasak a lakhatási költségek.
A nemrég simán újraválasztott Ardern már az előző ciklusa során is többször emelte a minimálbért, 2017 óta összesen 4,25 dollárral. A miniszterelnök tavaly azzal került be a világsajtóba, hogy azt javasolta cégeknek, fontolják meg a négynapos munkahétre történő átállást.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Nemzeti Párt ellenezte a minimálbér emelését, szerintük a kisvállalkozók számára rengeteg bizonytalanságot tartogat ez a jelenlegi időszak, és ilyenkor egy minimálbér-emlés gazdasági vandalizmusnak számít.