Tabukérdésekre válaszolnak transzneműek a Budapest Pride új videósorozatában

Március 31. világszerte a Transznemű Láthatóság Napja. Hazánkban ez a dátum ugyanakkor másra is emlékeztet: tavaly ezen a napon terjesztette elő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a közigazgatási salátatörvény-javaslatot (azóta: 2020. évi XXX. törvény), amelynek 33. paragrafusa már jogszabályilag sem teszi lehetővé transznemű emberek számára, hogy hivatalosan is elismertessék a nevüket és a nemüket, azaz megváltoztathassák ezeket az irataikban.

Az idei Transznemű Láthatóság Napja alkalmából transznemű aktivisták és a Budapest Pride önkéntesei készítettek egy videókampányt, hogy kiálljanak a magyar transznemű közösségért. Munkájukat a TV Baxtale roma közösségi online tévé segítette. A videókban nyolc transznemű ember válaszolja meg a nekik és közösségüknek leggyakrabban feltett kérdéseket, mint például:

• Mi van a lábad között?
  
• Nem félsz, hogy meggondolod magad?
  
• Nem lehet, hogy egyszerűen csak meleg vagy?
  

A 18 részes sorozattal szeretnék ledönteni a legnagyobb tabukat: a résztvevők vallással, gyermekvállalással, de tranzícióval, fiatalkorúak nemváltásával kapcsolatban is elmondják a véleményüket.

„Szerettük volna megmutatni, hogy sokfélék vagyunk, sokféleképp éljünk meg a transzneműségünket, sokféleképpen látjuk akár a transzjogi kérdéseket is. De egy dologban egyformák vagyunk: érző emberek vagyunk, nem pedig egy arctalan ideológia”

- mondta el Ördög Ivett, a videósorozat producere, transznemű aktivista. A sorozat a Budapest Pride Youtube-csatornáján tekinthető meg.

„A láthatóság az egyik legfőbb eszközünk arra, hogy növeljük a társadalmi elfogadottságunkat" - tette hozzá Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.

A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét az Európai Unió 27 tagállamából 24 biztosítja, és az Európai Unión kívül egyébként olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán.

A magyarok többsége nem ért egyet a kormány által javasolt törvénymódosítással: a Medián Közvélemény-kutató Intézet 2019-es, reprezentatív felmérésében a válaszadók 70%-a kifejezetten támogatta, hogy az biztosítsa transznemű emberek számára a nemük és nevük megváltoztatásának lehetőségét az irataikban.