1400 kóbor kutyát tervez ivartalanítani a Nébih

A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében ivartalanítási programot indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt összköltsége 50 millió forint, ami mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak.

Miközben a nem kívánt szaporulat megelőzéséhez jelenleg az állatok ivartalanítása az egyetlen megbízható eszköz, a becslések szerint itthon mégis csak a kutyák mintegy 10 százaléka ivartalanított. Amíg ez az arány számottevően nem javul, addig nem várható áttörés a kóbor, illetve az állatmenhelyeken és az ebrendészeti telepeken gazdára váró ebek számában sem.

Az elmúlt években – a különböző szemléletformáló programok mellett – több sikeres, elsősorban menhelyi kutyákat érintő ivartalanítási projektet is folytatott már az Agrárminisztérium és a Nébih. Az idén márciusban indított program elsősorban az 5000 lélekszám alatti kistelepülésekre koncentrál, ahol a tapasztalatok szerint erősebben élnek még a köztudatban az ivartalanítással szembeni tévhitek, és sokszor a megfelelő szakmai háttér sem áll rendelkezésre az operációk elvégzéséhez.

Bár azóta, hogy kötelezően chippel kell megjelölni az ebeket, jelentősen csökkent az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák száma, még így is több mint 17 ezer kutyát fogtak be 2020-ban az ebrendészek – hívta fel a figyelmet dr. Bognár Lajos országos főállatorvos. Ez a szomorú adat azonban hatékonyan csökkenthető ivartalanítással, melyhez a Nébih új programja is szeretne hozzájárulni.

Az országos főállatorvos szerint a program elindításával a szaporulat csökkentése mellett fontos cél az ivartalanítással kapcsolatos tévhitek eloszlatása is. A beavatkozás ugyanis többek közt mérsékli a kutyák domináns viselkedést, visszafogja szökési hajlamukat, de csökkenti az időskori megbetegedések, például a daganatok előfordulásának esélyét is.

A kutyák egészségére nézve tehát sokkal több pozitívuma van az ivartalanításnak, mint azt a legtöbben gondolják.A program az előzetes tervek szerint 2021 év végéig tart, a résztvevő kutyák kijelölése központilag történik. A beavatkozásokat a megbízott állatorvosoknak a Magyar Állatorvosi Kamara Kisemlősök ivartalanításának szakmai ajánlása szerint kell elvégezniük, az összes műtét 70 százalékában nőivarú egyedeken.

A tájékoztató oldalán a Nébih és az Agrárminisztérium többek között emlékeztet arra, hogy az ivartalanítás ma már rutin-beavatkozásnak számít. A modern állatorvosi gyakorlatban használt altatószerek biztonságosak, és az ivartalanításon átesett állatok a műtét után pár órával teljesen magukhoz térnek. A műtét utáni komplikációk ritkák, és az ivartalanítás utáni 8-10 nap elteltével a műtéti terület rendszerint begyógyul.