Bár a védőoltások reményt adnak rá, hogy közel másfél év után lassan normalizálódhat az élet, a legfrissebb aggályok szerint sokan lehetnek, akiket ebben megakadályoz majd a járvány miatti félelmük, illetve az amiatt kialakult szorongásuk.
A covidszorongás, mint tünetegyüttes létezését először tavaly vetette fel két kutató, Ana Nikčević a Kingston Egyetemről és Marcatnonio Spada a London South Bank Egyetemről. Megfigyeléseik szerint a tünetegyüttes jól körülírható viselkedésmintákban nyilvánul meg. Ezek a covidtünetek kényszeres keresése, a közösségi terek elkerülése, a kényszeres tisztálkodás és takarítás, illetve néhány, a járvány kezdetén felvett, amúgy fölöslegesnek bizonyult szokás, mint az ódzkodás a tömegközlekedési eszközöktől, vagy a lakás órákon át tartó fertőtlenítése.
A két kutató megfigyelései szerint ezeket a szokásokat a szorongással küzdők nehezen vetkőzik le, még úgy is, hogy Nagy-Britanniában, ahol a megfigyeléseket tették, mostanra már sikerült kontrollálni a járványt.
"A félelem normális. Félnünk is kell a vírustól, hiszen veszélyes. Vannak azonban, akik pszichopatológikus válaszreakciókat fejlesztenek ki, ezek pedig aztán a félelem rabjává tesznek" - mondta Spada a Guardiannek. Ez alapján azt feltételezi, hogy a járvány elülte után is lesznek jónéhányan, akik nem lesznek képesek visszakapcsolódni a társas életbe, és még hónapokig aggódni fognak a vírus miatt, függetlenül attól, hogy oltva vannak-e, vagy sem.
Spada és Nikčević egy harmadik kutatóval, Ian Albery pshichológus professzorral idén februárban új vizsgálatba kezdtek, csaknem háromszáz brit felnőtt részvételével. Eddigi eredményeik alapján arra jutottak, hogy a covidszorongás tünetei alapján eredményesen lehet következtetni az általános szorongásra és a járvány idején kialakult depresszióra is. A független ellenőrzésen még át nem esett kutatásukban a vizsgálat alanyainak két szógyűjteményt adtak. Az egyik szócsoportban covidhoz köthető kifejezések voltak, a másikban nem. Megfigyeléseik alapján a covidszorongásban szenvedők figyelme erősen a covidhoz köthető kifejezésekre koncentrálódott, függetlenül az alanyok korától és oltottsági állapotától. A kutatásban résztvevők jellemzően felsőfokú végzettségűek és fehérek voltak. A vizsgálat idején nagyjából az ötödük kapott már legalább egy adag védőoltást, és 22 százalékuk sorolta önmagát a kiemelten veszélyeztetettek csoportjába.
Tim Nicholson, a King's College pszichiátriai, pszichológiai és neurológiai intézetének óraadója szerint Spadáék felvetése érdekes, de további vizsgálatokat igényel teóriájuk megerősítése. Nicholson nem vett részt a kutatásban. Victoria Salem, az Imperial College endokrinológusa viszont saját prakszisában is látott már némi bizonyítékot a covidszorongás létezésére. Ő azt mondta, hogy egyelőre még nem tudhatjuk, ez milyen széles körben elterjedt, mindenesetre úgy véli, hogy az "nem lesz hatalmas probléma, de egy jelentős kisebbséget érinthet, és erre tekintettel kell lennünk". Salem amúgy egy másik téma vizsgálatában együttműködik Spadával.
Spada és társai most nagyobb mintán folytatják a vizsgálataikat, hatezer kínai, amerikai és európai felnőt adatait vizsgálják, hogy felmérjék a covidszorongás előfordulásának gyakoriságát és a szindróma hatását az érintettek életére. Olaszországban pedig a Firenzei Egyetem kutatója, Giovanni Mansueto vizsgálja a szindrómát, és azt, hogy hogyan lehetne kezelni. Szerinte ugyanis ha kezeletlenül hagyják, "még komoly problémává válhat". (Via The Guardian. Címlapképünk illusztráció, forrás: EUGENIO MARONGIU/Cultura Creative via AFP)