Csupán 1-3 havi végkielégítést fizetnek ki azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, pedig közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna. Az a közalkalmazott ugyanis, aki elég régóta dolgozott az adott munkahelyen, akár nyolchavi fizetésnek megfelelő végkielégítést is kaphat, míg az érintett orvosok, ápolók és kórházi dolgozók legfeljebb három havi pénzt kaphatnak.
Ez azért van így, mert az új szolgálati jogviszonyról szóló törvényt úgy írták meg, hogy aszerint a szerződést elutasítók már nem az addigi közalkalmazotti szabályokkal számolhatnak, hanem ezekkel:
Ezért a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) együttműködve segítséget szeretne nyújtani az érintetteknek. Szerintük az egészségügyi dolgozók annak tudatában végezték felelősségteljes munkájukat akár évtizedekig, hogy ha jogviszonyuk megszűnik, méltányos végkielégítés illeti meg őket.
„A költségvetés bizonyára jelentős összeget spórol azokon a szakembereken, akik az elmúlt években, és különösen a járvány időszakában embert próbáló körülmények között álltak helyt. De vélhetően nem a spórolás szándéka vezette a kormányt, hanem az, hogy a végkielégítések alacsony összegével gyakoroljon nyomást az egészségügyi dolgozókra,
hiszen a járvány időszakában, a munkaerő-piaci helyzet jelentős romlásakor nem mindegy, hogy fél évre vagy pedig szűk egy hónapra elég pénzzel kell nekivágniuk a munkakeresésnek” - írják közleményükben.
Ezért az érintetteket arra buzdítják, hogy jogászaik segítségével nyújtsanak be alkotmányjogi panaszt. Azt szeretnék elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a végkielégítésre vonatkozó átmeneti szabályokat.
Az új egészségügyi szolgálati jogviszony a járvány közepén, március elején lépett életbe. Ennek nyomán több ezren hagyták el az egészségügyi pályát és a felmondási hullám nem kis zavart okozott az amúgy is túlterhelt kórházakban.