Dunakeszi polgármestere a CSOK-ot is felvette, hogy saját családi cégétől vegyen lakásokat
Dunakeszi fideszes polgármestere, Dióssi Csaba előbb családi vállalkozásának vezetőjeként megépíttetett egy tízlakásos társasházat, majd kiszállt a cégből, és még a CSOK-ot is felvette, hogy korábbi cégétől megvehesse a lakásokat, írja a Magyar Narancs.
Dióssi Csaba a 2011-es vagyonnyilatkozata szerint 2004-ben vásárolt egy 1699 négyzetméteres építési telket, ahova az 1996-ban alapított Turan Bt. húzott fel egy házat. A Turan Bt. vezető tisztségviselői feladatait egészen 2016-ig Dióssi látta el, azóta viszont már a 24 éves fia az ügyvezető és a tulajdonos, a kültagok közt pedig ott van a polgármester 80 éves apja is.
A Magyar Narancs szerint a társasházban Dióssi Csaba és az apja fejenként 5-5 lakást tulajdonol, a tulajdoni lapok szerint nyolc lakást 2017-ben, kettőt pedig 2019-ben vásároltak meg a családi cégtől, a Turan Bt.-től.
A lakások szerepelnek Dióssi vagyonnyilatkozatában is, amihez a lap hozzáteszi, hogy a polgármester hivatali jövedelme jelenleg bruttó 820 ezer forint, amin felül havonta további bruttó 905 ezer forintot keres lakásbérbeadásból. 62 millió forintnyi megtakarítása van állampapírban, ami mellett van 21,5 millió forint tartozása is, a lakások tulajdoni lapján pedig egy 9,8 millió forintos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) van feltüntetve.
Az elmúlt években a Tura Bt.-nek néhány millió forintos árbevétele volt, kivéve 2017-ben és 2019-ben, amikor nettó 202 és 60 millió forintot sikerült elérnie – ebben a két évben vásárolt lakásokat Dióssi és apja a cégtől.
A Magyar Narancs információi szerint Dióssi a családtagjai számára is vásárolt/építtetett lakásokat a társasházban, a polgármester az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt a lapnak. Egy korábbi, a Dunakeszi Postnak adott interjújában azonban úgy fogalmazott, egy családi ház „komfortját feladva egy társasházat építettünk, hogy együtt maradhassunk a gyerekekkel, de meglegyen az önállóságuk. Így édesapám is ide költözhetett. Három generáció él együtt, egymásra számítva, mégis külön.”