Koronavírus-számok Magyarországon 07.27.
Elhunytak + 1 Σ 30 021
Kórházban + 18 Σ 73
Fertőzöttek + 26 Σ 809 288
Tesztek + 4 351 Σ 6 308 291
Oltottak + 4 416 Σ 5 600 959
A legújabb trendek

Gulyás számai alapján irreálisan sokan haltak meg koronavírusban az oltás után más országokhoz képest

június 3., csütörtök 12:46

Megosztottak néhány adatot a vakcinák hatékonyságáról a kormányinfón. Gulyás Gergely szerint 3 millió 611 ezer emberből, akik a jelentés készítésekor már túl voltak mind a két adag vakcinán, 8193-an fertőződtek meg igazoltan a koronavírussal, és produkáltak tüneteket. Hét nappal a második oltás után ez a szám 7153. Közülük 524-en, illetve 455-en haltak meg.

A hét napos adatnál maradva tehát a megbetegedési arány 0,2, a halálozási arány pedig 0,01 százalékos. Részletezte is a különböző vakcinákat, de ekkor már nem ment bele, hogy a hét napon túli adatokról van-e szó.

Elmondása szerint 1 millió 502 ezer ember kapta meg mindkét adag Pfizer-oltását, közülük 3657-en betegedtek meg (0,24 százalék) és 268-an hunytak el (0,01 százalék). Ezek nagyon alacsony számok, de valójában érthetetlenül magasabbak, mint más országokban.

Izraelben, ahol csak Pfizert használtak, több mint 4,7 millió, teljesen beoltott emberből 138-an haltak meg legalább egy hét elteltével a második adag után. Ez 0,003 százalék.

Az izraeli aránnyal számolva a Pfizerrel oltott magyarok közül 45 embernek kellett volna meghalnia, nem 268-nak.Izraelben 1692 tünetes fertőzöttet találtak a 4,7 millió oltottból, legalább hét nap elteltével. Ebből kiindulva itthon nem 3657, hanem 526 tünetes fertőzöttnek kellene lennie a pfizeresek közt.

Az amerikai járványügyi központ adatai szerint több mint 130 millió oltottból 368-an haltak meg tüneteket produkáló, covidos fertőzöttként (0,0003 százalék). Ez még az izraeli adatnál is jobb, de itt nem hét, hanem legalább tizennégy nap telt el a második oltás után. Emiatt a Gulyás-féle adattal sem összevethető közvetlenül, mégis érzékelteti a különbséget, hogy az amerikai aránnyal számolva 5 halottnak kellene szerepelnie a magyar statisztikában.

Fotó: Vasvári Tamás/MTI/MTVA

A kormány adatai a többi vakcináról:

  • Moderna: 209 ezer oltottból 204 megbetegedés (0,09 százalék) és 25 haláleset (0,01 százalék),
  • AstraZeneca: 181 ezer oltottból 816 megbetegedés (0,45 százalék) és 12 haláleset (0,006 százalék),
  • Szputnyik: 809 ezer oltottból 697 megbetegedés (0,09 százalék) és 13 haláleset (0,002 százalék),
  • Sinopharm: 848 580 oltottból 2800 megbetegedés (0,3 százalék) és 206 haláleset (0,02 százalék).

A Portfolio is irreálisan magas számokról ír.

Az eredményeket az is befolyásolja, hogy milyen demográfiai csoportokat oltanak a különböző vakcinákkal. Az idősebbek például nagyobb arányban halhatnak bele a koronavírusba, mint a fiatalabbak. Szerepe van annak is, hogy melyikkel, mióta oltanak: az első Pfizer-szállítmány például már decemberben megérkezett Magyarországra, a Szputnyik és a Sinopharm csak februárban.

Korábban a kormány elhíresült vakcinatáblázata is meglepően magas halálozási számokat tartalmazott. Ahogy most, akkor sem volt egyértelmű, mennyi idő telt el a második oltás után. Akkor sem, és most sem mondták el, hány évesek voltak az elhunytak, vagy milyen betegségeik voltak.

Emiatt a friss adatok sem alkalmasak arra, hogy összevessük a vakcinák hatékonyságát.