Rengeteg higanyt találtak a grönlandi vizekben, az őslakosokra is veszélyes lehet

Jon Hawkings eredetileg azért utazott Grönlandra egy kutatócsoport tagjaként 2012-ben, hogy a gleccserek olvadékvizéből származó tápanyagokat vizsgálja. Az olvadékvíz-folyókból és fjordokból vett mintákban azonban

példátlan mennyiségű oldott higanyra bukkantak.Ilyesmit csak iparosodott, különösen szennyezett környezetben figyeltek meg korábban, egyáltalán nem számítottak rá Grönland világtól távol eső, érintetlen tájain. Hawkings a Deutsche Wellének azt mondta, korábban Kínában tapasztaltak hasonlót.

Normális esetben a folyók vize literenként 1-10 nanogramm higanyt tartalmaz, amit úgy kell elképzelni, mintha egy homokszemről beszélnénk az olimpiai uszoda medencéjében. Grönlandon ehhez képest 150 nanogrammnyi higanyt mértek, ami a jégtakaró alatti talajrétegekből származhat.

Bár a higany természetes módon is ott van a levegőben, a vízben és a talajban, ha az ember közvetlenül találkozik vele, akár kis mennyiségben is súlyos egészségügyi károkat okozhat. Éppen ezért a grönlandi felfedezés sem csak tudományos érdekesség.

A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserekből várhatóan egyre több higany kerül majd a folyókba és a partmenti övezetekbe. Ez komoly bajt jelenthet Grönland őslakos közösségei számára. Ők elsősorban halászatból tartják fenn magukat, így a tengeri élőlényekben felhalmozódó higany akár közvetlen életveszélyt jelenthet számukra. Egyelőre azonban nehéz felmérni, pontosan milyen mértékű a kockázat, és mennyi higany kerülhet az élelmiszerekbe.