„Nemcsak tragédiaként, hanem személyes kudarcként éltem meg, hogy ennyire elszúrtuk a járványkezelést, Magyarországon ugyanúgy, ahogy szinte az egész nyugati világban” - mondta Ürge-Vorsatz Diánia fiziklus, klímakutató a VálaszOnline-nak.
Szerinte beleszorultak egy rossz dilemmába, hogy a gazdaságot vagy az emberéleteket érdemes-e menteni, pedig egy igazi közösség mindenképp az utóbbit választja. „Akkor is, ha a bezártság miatt valakinek tönkremegy az üzlete. Miért? Mert a tönkrement üzletet újra lehet nyitni, a károsult vállalkozót lehet kompenzálni, de az elvesztett emberéletet nem lehet visszaadni.”
A sikeres ázsiai példákat emlegetve arról beszélt, a megelőzés lett volna a kulcs. Elég lett volna néhány héttel korábban zárni, vagy ugyanennyivel tovább fenntartani a korlátozásokat, szigorúbban követni a kontaktokat, és tartani a karantént.
„A mi fene nagy szabadságunk, demokráciánk rosszul vizsgázott.”Szerinte a tudománynak is van felelőssége, amiért nem képes érthetően kommunikálni. Őt pedig volt, hogy azzal torkolták le, hogy fizikus, és amúgy is, „Magyarországon már mindenki víruskutató”.
Szerinte a járvány segíthetett volna felgyorsítani a klímaváltozás elleni harcot, de nem sikerült kihasználni a lehetőséget. Azt mondta, állami kézbe vehettek volna legalább néhány olaj-, légi- vagy óceánjáró-társaságot.
Magyarországon biztatónak tartja, hogy a kormány már nem klímahisztiről, hanem a célok teljesítéséről beszél. A budapesti méhlegelőket pedig az éghajlatváltozás szempontjából kicsi, de a rovarvilág megvédése szempontjából fontos lépésnek nevezte. (A Fidelitas tagjai nem fogadták el a tudományos érveket, és a hétvégén lekaszáltak egy ilyen területet.)