Szingapúrban kitalálták a járvány utáni világot

járvány
2021 június 29., 11:27
Maszkos nő Szingapúrban, 2020 májusában
photo_camera Maszkos nő Szingapúrban, 2020 májusában Fotó: ROSLAN RAHMAN/AFP

A pandémia első másfél évében a járvány ellen a legsikeresebben Kelet-Ázsia és Óceánia országai védekeztek. Ebből az erős mezőnyből is kiemelkedett a 6 millió lakosú városállam, Szingapúr.

A legendásan rendpárti és technológiailag nagyon fejlett országban hiába bukkant fel nagyon korán, már 2020. január 23-án a koronavírus, elképesztő hatékonysággal tudtak ellene védekezni. 2020 nyarán volt ugyan egy kisebb járványhullám, miután vendégmunkások zsúfolt szállásain gócpontok alakultak ki, de azt is példásan sikerült elfojtani.

Az országban máig összesen 62500-an betegedtek meg, de mindössze 36 halálos áldozat volt, ami páratlanul alacsony, 0,06 százalékos halálozási rátát jelent.

Ez a szám Magyarországon 3,7 százalék, de még Németországban is 2,4 százalék. A szingapúri 0,06 százalék két dolgot jelez egyszerre: nagyon jó az egészségügyi ellátórendszer, és egyben a kontaktkutatás is, amivel feltehetően az ország gyakorlatilag összes fertőzését sikerült regisztrálni.

Szingapúrban az oltási program is jól halad. Június végére a lakosság több mint fele már legalább egy dózist megkapott, és egyharmad felett van a teljesen beoltottak aránya. Az oltás minden szingapúri állampolgárnak ingyenes, és csak a két mRNS-alapú vakcinát, a Pfizer és a Moderna oltóanyagát használják.

Az utóbbi másfél év járványügyi intézkedéseinek és a gyorsan haladó oltási programnak köszönhetően Szingapúrban már a jövőt tervezik. Ez azonban, ha igaza lesz az ország vezetőinek, nem lesz covidmentes.

Június 24-én közös cikket írt a városállam legjelentősebb angol nyelvű napilapjába, a Straits Timesba három kormánytag. Gan Kim Yong kereskedelmi- és iparügyi miniszter, Lawrence Wong pénzügyminiszter és Ong Ye Kung egészségügyi miniszter az ország Covid-19 akciócsoportjának közös vezetői, akik pozíciójuknál fogva a szingapúri társadalom különböző érdekcsoportjait, a gazdasági és egészségügyi érdekeket egyaránt tudják képviselni.

A három szingapúri miniszter cikke kifejezetten optimista:

„A történelem azt bizonyítja, hogy egyszer minden járvány véget ér. Minden energiánkat, erőforrásunkat, kreativitásunkat arra kell irányítanunk, hogy minél gyorsabban eljussunk a kívánt végkifejlethez. A tudomány és az emberi találékonyság le fogja győzni a covid-19-et. Az összetartás és a társadalmi tudat segítségével tudjuk felgyorsítani ezt a folyamatot. Mindannyiunknak tennünk kell a dolgunkat”.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szingapúrban, vagy bárhol máshol biztosan sikerülni fog teljesen legyőzni a járványt a kifejezésnek annak az értelmében, hogy a covid-betegség belátható időn belül nem fog eltűnni. Ahogy a miniszterek cikke fogalmaz:

„A rossz hír az, hogy a covid-19 talán soha nem fog eltűnni. A jó hír, hogy lehet normális életet élni úgy is, hogy köztünk van. Ez azt jelenti, hogy a covid endemikus népbetegséggé válik. A vírus továbbra is mutálódni fog, és így jelen lesz a közösségünkben. Ilyen endemikus népbetegség például az influenza. Évente nagyon sokan elkapják, de a túlnyomó többség felépül belőle kórházi ápolás vagy komolyabb gyógyszeres kezelés nélkül. De egy kisebbség számára – elsősorban a nagyon öregek és a súlyos alapbetegségekkel élők tartoznak ebbe a csoportba – halálos is lehet.”

A szingapúri politikusok szerint hasonló pontra kellene eljutni a coviddal. Ha már felszámolni nem lehet, a járványt úgy meg kell szelídíteni, mint az influenzát vagy a bárányhimlőt, és utána visszatérni a régi életünkhöz. Szerintük e cél eléréséhez alapvetően négy dologra van szükség.

Először is természetesen oltásokra. Szingapúrban most úgy számolnak, hogy ha időben megkapják a gyártóktól a már lekötött vakcinamennyiségeket, július elejére a lakosság kétharmada megkapja az első oltását, az augusztus 9-i nemzeti ünnepre pedig a teljes beoltottság aránya éri el az országban a kétharmadot. Ahogy a miniszterek fogalmaznak:

„Izrael példája azt mutatja, hogy a beoltott emberek harmincszor kevésbé fertőződnek meg, mint a beoltatlanok. A kórházi ellátásra szorult oltottak aránya tizede az oltatlanokénak. Izraelben a magas oltási aránynak köszönhetően a covid körülbelül annyira veszélyes, mint az USA-ban az influenza. Szingapúrban is azt látjuk, hogy a beoltott, de megfertőződött emberek – a más betegséggel kórházban lévőket és az idősotthonok lakóit leszámítva – mindannyian enyhe tünetekkel vagy teljesen tünetmentesen estek át a betegségen.”

Elképzelhető, hogy még újabb, illetve akár évekig rendszeresen emlékeztető oltásokat kell majd felvenni a megfelelő immunitás megőrzéséhez. Ezért a kormányzat hosszútávú oltási programot dolgoz ki.

Másodszor is továbbra is szükség lesz tesztelésre és kontaktkutatásra, de egészen máshogy, mint eddig. Az országhatárokon továbbra is fenntartanák a szigorú vizsgálatokat, hogy minden vírushordozót azonosítani tudjanak. De a határokon belül már más lenne a helyzet.

„Belföldön már nem azért fogunk tesztelni, hogy elszigeteljünk vagy karanténba rakjunk mindenkit, aki kapcsolatba került fertőzött személlyel. A cél inkább az lesz, hogy a különböző rendezvények, társasági események, külföldi utazások biztonságosan tudjanak megvalósulni, és csökkenjen a vírus terjedésének esélye, különösen a veszélyeztetett csoportok felé.”

A miniszterek kivezetnék az általuk kényelmetlennek és lassúnak tartott PCR-teszteket, és a fokozatosan piacra kerülő gyorsabb és kevésbé kellemetlen teszteket részesítenék előnyben. Szerintük az antigéntesztek után jöhetnek a néhány perc alatt eredményt produkáló, az alkoholszondákhoz hasonló, leheletből dolgozó készülékek. Fontosnak tartják a szennyvíz monitorozását is, mert ez is jó eszköz lehet járványgócpontok gyors azonosításához.

Harmadszor is egyre nagyobb szerepet szánnak a covid-19 betegség kezelésének. Már ma is sok gyógymód és gyógyszer áll rendelkezésre, aminek köszönhetően a járvány Szingapúrban világviszonylatban is nagyon kevés ember halálát okozta, és a jövőben várhatóak újabb orvostudományi előrelépések.

Negyedszer is a miniszterek szerint az, hogy sikerül-e együtt élni a betegséggel, nagyban függ attól is, hogy a szingapúriak elfogadják-e ezt a tervet, valamint hogy képesek-e ehhez a célhoz igazítani a viselkedésüket.

„Ha mindannyian figyelünk a higiéniára, kevésbé fertőződünk meg. Ha mindannyian odafigyelünk egymásra, nem megyünk emberek közé, amikor rosszul érezzük magunkat, megakadályozhatjuk a vírus terjedését. Ha közösen dolgozunk ezen – a munkavállalók azzal, ha otthon maradnak, ha betegek, a munkaadók pedig azzal, hogy nem hibáztatják őket ezért –, a társadalmunk sokkal biztonságosabb lesz.”

A három szingapúri politikus úgy gondolja, hogy ezzel a négy lépéssel az ország elérhet egy olyan „új normalitásba”, aminek öt sarokkövét is felsorolták.

  1. Aki megfertőződik, otthon lábadozhat, mert az oltásnak köszönhetően tünetei többnyire enyhék lesznek. Mivel a környezete is be lesz oltva, alacsony lesz a vírus terjedésének valószínűsége. Így kevésbé kell aggódni az egészségügyi rendszer túlterhelésén.
  2. Nem lesz szükség nagyszabású kontaktkutatásra és tesztelésre, ha találnak egy fertőzöttet. Mindenki magát tesztelheti gyorsan és hatékonyan. Ha pozitív, azt megerősíthetik egy PCR-teszttel, majd elkülöníthetik magukat.
  3. Ahelyett, hogy minden nap figyelnék a covid-fertőzöttek számát, arra koncentrálhatnak, hogy hányan betegednek meg, hányan kerülnek intenzívre, hányan szorulnak gépi lélegeztetésre. A szezonális influenza-járványokat is így követik.
  4. Fokozatosan lazítani lehet a nagyobb rendezvények szabályozásán. A vállalkozók így biztosak lehetnek majd abban, hogy semmi váratlan nem zavarja a működésüket.
  5. Ismét lehet majd utazni, legalábbis azokba az országokba, ahol szintén sikerült megfékezni a vírust és elérni ezt az új normalitást. Ezek az országok elismerik egymás oltási igazolásait. A beoltott utazóknak nem lesz szükségük karanténra, amennyiben érkezéskor negatív tesztet produkálnak.

A szingapúri miniszterek szerint még sok a bizonytalanság a covid-19 elleni harcban, és amíg nem sikerül megszelídíteni a betegséget, továbbra is szükség lesz járványügyi intézkedésekre, hogy a fertőzések és kórházi kezelések számát alacsonyan tudják tartani. De ha ez sikerül, a városállamban jöhet a járvány utáni új normalitás.