A pandémia első másfél évében a járvány ellen a legsikeresebben Kelet-Ázsia és Óceánia országai védekeztek. Ebből az erős mezőnyből is kiemelkedett a 6 millió lakosú városállam, Szingapúr.
A legendásan rendpárti és technológiailag nagyon fejlett országban hiába bukkant fel nagyon korán, már 2020. január 23-án a koronavírus, elképesztő hatékonysággal tudtak ellene védekezni. 2020 nyarán volt ugyan egy kisebb járványhullám, miután vendégmunkások zsúfolt szállásain gócpontok alakultak ki, de azt is példásan sikerült elfojtani.
Az országban máig összesen 62500-an betegedtek meg, de mindössze 36 halálos áldozat volt, ami páratlanul alacsony, 0,06 százalékos halálozási rátát jelent.
Ez a szám Magyarországon 3,7 százalék, de még Németországban is 2,4 százalék. A szingapúri 0,06 százalék két dolgot jelez egyszerre: nagyon jó az egészségügyi ellátórendszer, és egyben a kontaktkutatás is, amivel feltehetően az ország gyakorlatilag összes fertőzését sikerült regisztrálni.
Szingapúrban az oltási program is jól halad. Június végére a lakosság több mint fele már legalább egy dózist megkapott, és egyharmad felett van a teljesen beoltottak aránya. Az oltás minden szingapúri állampolgárnak ingyenes, és csak a két mRNS-alapú vakcinát, a Pfizer és a Moderna oltóanyagát használják.
Az utóbbi másfél év járványügyi intézkedéseinek és a gyorsan haladó oltási programnak köszönhetően Szingapúrban már a jövőt tervezik. Ez azonban, ha igaza lesz az ország vezetőinek, nem lesz covidmentes.
Június 24-én közös cikket írt a városállam legjelentősebb angol nyelvű napilapjába, a Straits Timesba három kormánytag. Gan Kim Yong kereskedelmi- és iparügyi miniszter, Lawrence Wong pénzügyminiszter és Ong Ye Kung egészségügyi miniszter az ország Covid-19 akciócsoportjának közös vezetői, akik pozíciójuknál fogva a szingapúri társadalom különböző érdekcsoportjait, a gazdasági és egészségügyi érdekeket egyaránt tudják képviselni.
A három szingapúri miniszter cikke kifejezetten optimista:
„A történelem azt bizonyítja, hogy egyszer minden járvány véget ér. Minden energiánkat, erőforrásunkat, kreativitásunkat arra kell irányítanunk, hogy minél gyorsabban eljussunk a kívánt végkifejlethez. A tudomány és az emberi találékonyság le fogja győzni a covid-19-et. Az összetartás és a társadalmi tudat segítségével tudjuk felgyorsítani ezt a folyamatot. Mindannyiunknak tennünk kell a dolgunkat”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szingapúrban, vagy bárhol máshol biztosan sikerülni fog teljesen legyőzni a járványt a kifejezésnek annak az értelmében, hogy a covid-betegség belátható időn belül nem fog eltűnni. Ahogy a miniszterek cikke fogalmaz:
„A rossz hír az, hogy a covid-19 talán soha nem fog eltűnni. A jó hír, hogy lehet normális életet élni úgy is, hogy köztünk van. Ez azt jelenti, hogy a covid endemikus népbetegséggé válik. A vírus továbbra is mutálódni fog, és így jelen lesz a közösségünkben. Ilyen endemikus népbetegség például az influenza. Évente nagyon sokan elkapják, de a túlnyomó többség felépül belőle kórházi ápolás vagy komolyabb gyógyszeres kezelés nélkül. De egy kisebbség számára – elsősorban a nagyon öregek és a súlyos alapbetegségekkel élők tartoznak ebbe a csoportba – halálos is lehet.”
A szingapúri politikusok szerint hasonló pontra kellene eljutni a coviddal. Ha már felszámolni nem lehet, a járványt úgy meg kell szelídíteni, mint az influenzát vagy a bárányhimlőt, és utána visszatérni a régi életünkhöz. Szerintük e cél eléréséhez alapvetően négy dologra van szükség.
Először is természetesen oltásokra. Szingapúrban most úgy számolnak, hogy ha időben megkapják a gyártóktól a már lekötött vakcinamennyiségeket, július elejére a lakosság kétharmada megkapja az első oltását, az augusztus 9-i nemzeti ünnepre pedig a teljes beoltottság aránya éri el az országban a kétharmadot. Ahogy a miniszterek fogalmaznak:
„Izrael példája azt mutatja, hogy a beoltott emberek harmincszor kevésbé fertőződnek meg, mint a beoltatlanok. A kórházi ellátásra szorult oltottak aránya tizede az oltatlanokénak. Izraelben a magas oltási aránynak köszönhetően a covid körülbelül annyira veszélyes, mint az USA-ban az influenza. Szingapúrban is azt látjuk, hogy a beoltott, de megfertőződött emberek – a más betegséggel kórházban lévőket és az idősotthonok lakóit leszámítva – mindannyian enyhe tünetekkel vagy teljesen tünetmentesen estek át a betegségen.”
Elképzelhető, hogy még újabb, illetve akár évekig rendszeresen emlékeztető oltásokat kell majd felvenni a megfelelő immunitás megőrzéséhez. Ezért a kormányzat hosszútávú oltási programot dolgoz ki.
Másodszor is továbbra is szükség lesz tesztelésre és kontaktkutatásra, de egészen máshogy, mint eddig. Az országhatárokon továbbra is fenntartanák a szigorú vizsgálatokat, hogy minden vírushordozót azonosítani tudjanak. De a határokon belül már más lenne a helyzet.
„Belföldön már nem azért fogunk tesztelni, hogy elszigeteljünk vagy karanténba rakjunk mindenkit, aki kapcsolatba került fertőzött személlyel. A cél inkább az lesz, hogy a különböző rendezvények, társasági események, külföldi utazások biztonságosan tudjanak megvalósulni, és csökkenjen a vírus terjedésének esélye, különösen a veszélyeztetett csoportok felé.”
A miniszterek kivezetnék az általuk kényelmetlennek és lassúnak tartott PCR-teszteket, és a fokozatosan piacra kerülő gyorsabb és kevésbé kellemetlen teszteket részesítenék előnyben. Szerintük az antigéntesztek után jöhetnek a néhány perc alatt eredményt produkáló, az alkoholszondákhoz hasonló, leheletből dolgozó készülékek. Fontosnak tartják a szennyvíz monitorozását is, mert ez is jó eszköz lehet járványgócpontok gyors azonosításához.
Harmadszor is egyre nagyobb szerepet szánnak a covid-19 betegség kezelésének. Már ma is sok gyógymód és gyógyszer áll rendelkezésre, aminek köszönhetően a járvány Szingapúrban világviszonylatban is nagyon kevés ember halálát okozta, és a jövőben várhatóak újabb orvostudományi előrelépések.
Negyedszer is a miniszterek szerint az, hogy sikerül-e együtt élni a betegséggel, nagyban függ attól is, hogy a szingapúriak elfogadják-e ezt a tervet, valamint hogy képesek-e ehhez a célhoz igazítani a viselkedésüket.
„Ha mindannyian figyelünk a higiéniára, kevésbé fertőződünk meg. Ha mindannyian odafigyelünk egymásra, nem megyünk emberek közé, amikor rosszul érezzük magunkat, megakadályozhatjuk a vírus terjedését. Ha közösen dolgozunk ezen – a munkavállalók azzal, ha otthon maradnak, ha betegek, a munkaadók pedig azzal, hogy nem hibáztatják őket ezért –, a társadalmunk sokkal biztonságosabb lesz.”
A három szingapúri politikus úgy gondolja, hogy ezzel a négy lépéssel az ország elérhet egy olyan „új normalitásba”, aminek öt sarokkövét is felsorolták.
A szingapúri miniszterek szerint még sok a bizonytalanság a covid-19 elleni harcban, és amíg nem sikerül megszelídíteni a betegséget, továbbra is szükség lesz járványügyi intézkedésekre, hogy a fertőzések és kórházi kezelések számát alacsonyan tudják tartani. De ha ez sikerül, a városállamban jöhet a járvány utáni új normalitás.