Teljes káoszba lökte Haitit az elnök meggyilkolása

július 13., kedd 11:41

Július 7-én, helyi idő szerint szerda hajnalban nagyjából 50 fegyveres tört be Haiti elnökének otthonába, feldúlták az elnöki palotát, megkötözték a személyzetet, majd a hálószobájában meggyilkolták Jovenel Moïse-t, Haiti elnökét. A példa nélküli merénylet óta több állítólagos elkövetőt elfogtak a hatóságok, de még mindig nem tudni pontosan, hogy kik állnak az akció mögött. Az elnök meggyilkolása pedig az amúgy is gazdasági és politikai válság szélén táncoló karibi országot teljes káoszba lökte, ahol politikai csoportok egymást túlkiabálva küzdenek a hatalomért, és senki nem tudja pontosan, kinek is kellene irányítania az államfő nélkül maradt államot.

A merénylet

Jovenel Moïse meggyilkolása valószínűleg példa nélküli a politikai gyilkosságok történetében, olyan ugyanis még nem fordult elő sehol a világon, hogy fegyveresek nagy csoportja bármilyen ellenállás nélkül be tudjon sétálni az elnök hálószobájába. Márpedig legjobb tudásunk szerint pontosan ez történt múlt szerdán a haiti főváros, Port-au-Prince melletti elnöki palotában.

A beszámolók szerint hajnalban nagyjából 50 fegyveres közelítette meg az épületet terepjárókkal és gyalog. A támadásról készült biztonsági felvételek alapján a New York Times tudósítója azt mondta, a támadók olyan alakzatban haladtak, körülvéve a terepjárókat, mint amilyet a Közel-Keleten és Afganisztánban bevetett amerikai katonáknál is látott, amiből arra lehet következtetni, hogy a támadók katonai kiképzést kaptak. Amikor a kapuhoz értek, a csapatból azt kezdték el az őröknek kiabálni, hogy DEA-DEA, arra utalva, hogy az Egyesült Államok kábítószer-ellenes szövetségi ügynökségéhez tartoznak, ami elég aktív szerte Közép- és Dél-Amerikában, és Haitiban is, ami a kábítószer előállítás és terjesztés egyik központja.

Az őrök erre átengedték a fegyvereseket, akik betörtek az elnök otthonába, feltúrták az irodáját, majd a lakórészt felé vették az irányt. A támadók elmentek Moïse gyerekeinek hálószobája mellett, akik felébredtek a randalírozásra és elrejtőztek, betörtek a hálószobába, ahol az elnök és felesége aludt, és tüzet nyitottak.

Jovenel Moïse 12 lövést kapott, egyes beszámolók szerint arra utaló jelek is látszottak a testén, hogy a támadók megkínozták.

Jovenel Moïse és felesége. Fotó: HECTOR RETAMAL/AFP

Felesége szintén megsebesült, őt később kritikus állapotban Miamiba szállították, azóta az állapota stabil. A támadók aztán elhagyták az elnöki palotát, továbbra is bármilyen ellenállás nélkül, és szétválva, kisebb csoportokban menekültek Port-au-Prince-en át. Közülük nagyjából 20 embert sikerült elfognia a haiti hatóságoknak, de volt, akit a merénylet hírére az utcára vonuló, önjelölt rendőrként házakat és csatornákat átkutató civilek találtak meg, fogtak el és masíroztattak a legközelebbi rendőrségre. A menekülő merénylők közül többen tűzharcba kerültek a rendőrökkel, ezek során legalább négy elkövető meg is halt.

A gyilkosok és a háttéremberek

A 20 elfogott elkövető közül 18 kolumbiai, kettő pedig amerikai állampolgár, mindketten haiti származásúak. A két amerikai állampolgár, Joseph Vincent és James J. Solages állításuk szerint tolmácsként vettek részt az akcióban, ők kiabáltak az őröknek, hogy a DEA-től jöttek, és nem is voltak a szobában, amikor a kolumbiaiak lelőtték az elnököt. Róluk és a szerepükről ezen felül egyelőre nem sokat tudni, azon kívül, hogy bár mindketten Floridában élnek, a közösségi média oldalaikról kiderült, hogy sokat járnak vissza a szigetországba, többek között jótékonysági munkákat végezni.

Páran az elfogott merénylők közül Fotó: STR/AFP

A kolumbiaiak leginkább veterán katonák, akik a dél-amerikai ország baloldali gerillái elleni harcokban edződtek. Egy részüket egy amerikai biztonsági cég kereste meg, de a beszámolók alapján úgy tűnik, hogy a beszervezett kolumbiai kommandósok aztán még megkerestek pár volt harcostársat. A New York Times kolumbiai tudósítójának például nyilatkozott az egyik, Port-au-Princeben agyonlőtt 45 éves kolumbiai veterán felesége, aki szerint férjét egy volt katonatársa kereste meg egy “legális, biztonságos, de jól fizető munkával”. Egy másik meggyilkolt kolumbiai zsoldos a testvérének azt mondta, hogy egy “nagyon fontos személy” védelmére utazik Haitira.

Vasárnap aztán az is kiderült, hogy ki lehetett ez a nagyon fontos személy, ki bízta meg az amerikai biztonsági céget a kolumbiai zsoldosok beszervezésével. Aznap ugyanis a haiti rendőrök letartóztatták Christian Emmanuel Sanont, egy 63 éves, szintén Floridában élő, Haitiről származó orvost, aki a rendőrfőnök szerint saját magát akarta az ország elnökévé tenni. Sanonnak valóban lehettek politikai ambíciói, legalábbis erre utal, hogy még 2011-ben közzétett a Youtube-on egy videót, amelyen arról beszél, hogy az ország vezetői mind korrupt tolvajok, az ő vezetése alatt viszont minden másképp lenne.

A rendőrfőnök vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a zsoldosok valóban azzal a megbízással érkezhettek az országba, hogy Sanont védjék, időközben viszont megváltozott a terv. Hogy mire, az még nem egyértelmű, a zsoldosokkal elfogott haiti-amerikai “tolmácsok” ugyanis azt mondták a nyomozóknak, hogy nem az volt a céljuk, hogy megöljék Jovenel Moïse-t, hanem hogy túszul ejtsék és az amúgy romos állapotban lévő Nemzeti Palotába, a volt elnöki rezidenciára vigyék.

Hogy mindezek a beszámolók mennyire megbízhatóak, az egyelőre még kérdéses, Haiti polgárai közül állítólag sokan szkepszissel fogadják a rendőrség bejelentéseit. Továbbra sem tudni semmi pontosat arról, hogy ki és miért gyilkoltatta meg Haiti elnökét, hogyan juthattak be a fegyveresek ellenállás nélkül az elnök amúgy nagy erőkkel őrzött rezidenciájára, és hogy az őrizetbe vett floridai orvos valóban a merénylet kitalálója volt, vagy csak egy stróman, akit nagyobb erők mozgatnak. Az mindenesetre biztos, hogy Jovenel Moïse nem szenvedett hiányt ellenségekben.

Banánkereskedőből elnök, elnökből diktátor?

Jovenel Moïse nagyon furcsa helyzetben volt, amikor a múlt héten meggyilkolták, ugyanis idén februárban lejárt a mandátuma, viszont nem volt hajlandó távozni az állam éléről, így hónapok óta valójában meghatalmazás nélkül elnökölte a világ egyik legszegényebb országát. De amikor 2017-ben elnökké választották, akkor sem volt sziklaszilárd mandátuma. 2015 előtt nem foglalkozott politikával, banánexportőrként kereste a kenyerét, valahogy viszont őt választotta utódjául az ország előző elnöke, Michel J. Martelly.

Moïse ugyan megnyerte a választásokat, viszont a demokratikus legitimációja elképesztően gyenge volt, a választóknak ugyanis mindössze 18 százaléka adta le a voksát, így a 11 milliós ország elnökét alig több mint 600 ezer elnyert szavazattal választották meg. Ráadásul a kampányát választási csalással is vádolták, így több mint egy évvel a megnyert választások után kezdhette csak el a munkát Haiti elnökeként.

Rendőrök lövöldöznek az elnök gyilkosaival Port-au-Prince utcáin. Fotó: VALERIE BAERISWYL/AFP

Ez kezdetben egész jól ment, alacsony választási támogatottsága ellenére Moïse nem volt népszerűtlen elnök, sőt, úgy tűnt, hogy komoly tervei vannak az ország politikai rendszerének reformjára. Különösen az foglalkoztatta, hogy csökkenjen az ország ügyeit a háttérből irányító nagyon kevés gazdag család, Moïse megfogalmazása szerint az oligarchák szerepe a politikában. Ezzel persze sok befolyásos ellenséget is szerzett magának.

2019-ben aztán egy kormányzati vizsgálat során kiderült, hogy több millió dollárnyi nemzetközi segély tűnt el Moïse kormányzása alatt, legalább részben Moïse cégeiben.A jelentés szerint például az elnök két cége is benyújtott számlát ugyanannak az útnak a megépítéséért, ami akkor is elég gyanús lenne, ha amúgy a cégek útépítéssel, nem banántermesztéssel és kereskedelemmel foglalkoznának. A jelentést hatalmas tüntetések követték, a tüntetők tolvajnak nevezték az elnököt, valamint a távozását és bebörtönzését követelték

Moïse viszont nem távozott, nem indult ellene semmilyen eljárás, és egyre inkább a saját kezébe vette az ország irányítását. 2020-ban a parlament és a szenátus tagjai többségének lejárt a mandátuma, az elnök viszont nem volt hajlandó új választásokat kiírni. Emiatt jelenleg Haitiban 10 szenátornak és 11 képviselőnek van mandátuma.

Ha mindez nem okozna elég politikai káoszt, idén februárban még nagyobb tüntetések törtek ki, miután az elnök kijelentette, hogy értelmezése szerint az öt éves elnöki ciklusa nem a választásoktól számít, hanem onnantól, amikor el is foglalhatta a hivatalt, vagyis hiába gondolja az ellenzék, hogy lejárt a mandátuma, ő még egy évig elnök marad.

Ez alatt az egy év alatt pedig új alkotmányt fog írni az országnak, amelyet egy általa személyesen kiválasztott bizottsággal együtt dolgoz majd ki.A New York Timesnak adott interjújában viszont ragaszkodott hozzá, hogy ő nem diktátor, nincsenek olyan ambíciói, hogy örökre hatalmon marad, ő egy reformer, aki az ország korrupt oligarcháival folytat harcot, ebben a harcban pedig elengedhetetlen, hogy Haiti politikai és jogi intézményeit egy új alkotmányon keresztül alapjaiban újítsák meg.

Széthulló állam

Nagyjából ez volt az a politikai helyzet, amelyben az 53 éves elnököt meggyilkolták, vagyis Haiti államszerkezete a teljes összeomlás szélén állt, élén egy elnökkel, aki éppen még jobban le akarta rombolni és az alapjairól felépíteni, bármiféle demokratikus legitimáció nélkül. Mindez pedig komoly hatással van arra, hogy mi történik az országban a halála után.

Egyelőre ugyanis azt sem tudni, kinek kellene átvennie Haiti vezetését. Az ország vezetői két csoportra oszlottak, egyik felük a megbízott miniszterelnököt, Claude Josephet támogatja, aki gyakorlatilag át is vette az irányítást, ő volt az, aki szükségállapotot hirdetett a merénylet után. A politikai osztály egy része szerint viszont a szenátus elnökének, Joseph Lambertnek kellene ideiglenesen betöltenie az államfő szerepét, a miniszterelnöki pozícióban pedig Ariel Henryt látnák, akit Moïse meggyilkolása előtt kinevezett a posztra, de még nem iktatták be. Azt viszont senki nem tudja, hogyan lehetne eldönteni, legalábbis erőszak nélkül, hogy kinek kellene irányítani az országot.

Claude Joseph, Haiti ideiglenes miniszterelnöke, az egyik, aki átvenné a hatalmat az elnök meggyilkolása után. Fotó: VALERIE BAERISWYL/AFP

Haitiben így jelenleg nincs elnök, ráadásul a parlament mellett a legfelsőbb bíróság is működésképtelen, mert Jovenel Moïse korábban több bírót is felfüggesztett, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig nemrég belehalt a koronavírus-fertőzésbe. A megbízott miniszterelnök az ENSZ-et és az Egyesült Államokat kéri, hogy békefenntartó katonákkal segítsenek helyreállítani a rendet a káoszban. Az amerikai kormány viszont aligha fog katonákat küldeni ilyen átláthatatlan politikai helyzetben, egyelőre csak a merénylettel kapcsolatos nyomozásban ígértek segítséget, és küldtek Haitibe FBI-ügynököket. Port-au-Prince amerikai nagykövetsége előtt pedig tömegek állnak, hogy vízumot vagy menekültstátuszt kérjenek, és elhagyhassák az országot, sokan ugyanis attól tartanak, hogy a hatalmi vákuumban utcai bandák veszik majd át az ország és a főváros de facto irányítását.

Haitiak az amerikai nagykövetség előtt. Fotó: VALERIE BAERISWYL/AFP

A helyzet tehát elég reménytelennek tűnik a világ egyik legszegényebb, gazdasági és politikai válságban lévő országában. Nemcsak azt nem tudni, kiderül-e bármikor, ki áll a modern történelem egyik legvakmerőbb politikai merénylete mögött, hanem azt sem, hogy ki és hogyan irányítja majd az államot, amelynek meg kellene büntetnie az elkövetőket és kezelni azt a káoszt, amit az elnök még életében és aztán halálában hagyott az országára.