Minden, amit a 2020-as vagy 2021-es olimpiáról tudni érdemes

július 15., csütörtök 14:55

Lesz olimpia?????

Lesz. Ez lesz a 32. nyári olimpia, igaz, az előzőeket nem mind rendezték meg. Hármat a két világháború miatt nem tartottak meg. Olyan viszont még soha nem fordult elő a modern olimpiák 125 éves történetében, hogy halasztani kelljen. Az eredetileg 2020 júliusára tervezett tokiói játékokat a pandémia miatt lehetetlen volt az eredeti időpontban megtartani. De hiába a halasztás, a mostani esemény neve „2020-as nyári olimpiai játékok”, „Tokió 2020”, vagy ezek valamilyen kombinációja. Szóval 2021-ben megrendezik a 2020-as olimpiát.

De nemcsak a halasztás miatt lesz különleges ez az olimpia, hanem azért is, mert nem lesznek rajta nézők. A szervezők az utóbbi hónapokban sokszor módosítgattak a terveken, a végső megoldás pedig a lelátók teljes lezárása lett. Bár a japán közvélemény nagy része a további halasztás vagy egyenesen az olimpia lefújása mellett volt, a szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ragaszkodtak a 2021. nyári lebonyolításhoz. A nézők hiányával együtt tudnak élni, mert így csak hangulata nem lesz a versenyeknek, viszont a teljes lefújás esetén elestek volna a tévétársaságok és szponzorok által fizetett hatalmas összegektől, és a pénztárcájuk nem játék.

Az persze nem kérdés, hogy a sportolók nagy része akarta az olimpiát, hiszen számukra, különösen azoknak, akik a tömegeket csak négyévente érdeklő sportágakban versenyeznek, ez a pályafutásuk csúcsa. Ami azért így, nézők nélkül kisebb csúcs lesz.

Mikor lesz?

Bár néhány csapatsportban már előtte is voltak meccsek, a hivatalos megnyitó július 23-án, pénteken lesz, a záróünnepély pedig augusztus 8-án, vasárnap. Ebben a bő két hétben osztják ki 33 sportág 339 versenyszámának érmeit.

Tokióban az olimpia két hetében hét órával járnak Budapest előtt. Ez azt jelenti, hogy az ottani, nagyjából reggel nyolc és este 11 közötti versenynap nálunk hozzávetőlegesen hajnali 1 és délután 4 óra közé esik.

A tradícióknak megfelelően a két olimpiai sztársportág közül az úszóversenyeket az első héten rendezik, az atlétikát a másodikon. A csapatsportok csoportmeccsei, selejtezői az első héten lesznek, az egyenes kieséses összecsapások és az érmekről döntő mérkőzések a másodikon. A legtöbb sportágnak a rögbitől az öttusán át a karatéig 2-3-4 nap jut csak.

Mik az újdonságok?

Azonkívül, hogy öt évet kellett rá várni, és nem lesznek nézői, a 2021-es olimpia leginkább abban fog különbözni az előzőektől, hogy folytatódik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyre kétségbeesettebbnek tűnő fiatalítási kísérlete.

Nem a versenyzők lesznek fiatalabbak – bár a britek indítanak egy 12 éves gördeszkást is –, hanem olyan sportágakkal igyekeznek dúsítani a programot, amik az olimpiák iránt egyre kevésbé érdeklődő fiatalokat is leültetik a tévéképernyők és a szponzorok reklámjai elé.

A fiatalítási kísérlet részeként négy új sportág debütál Tokióban az olimpiák programján. Lesz gördeszka, szörf (nem csak wind- hanem hullámlovaglás is), falmászás és karate is, valamint olyan új versenyszámok, mint a freestyle BMX és 3x3 kosárlabda. Magyar induló ezek közül csak karatéban lesz.

Na és hány aranyat nyernek a magyarok????

2008-ban a magyar szempontból katasztrofális pekingi olimpián mindössze három aranyérmet szereztünk. Viszont 2000-ben, 2004-ben, 2012-ben és 2016-ban egyaránt nyolcat. Most valahol 3 és 8 közé reális belőni magunkat.

A Magyar Olimpiai Bizottság idén 13 érmet vár, ha ezek egyenlően oszlanak meg, akkor négy aranyat szerzünk Tokióban. Esetleg ötöt. A 2016-ban szerzett 8 aranyból hármat Hosszú Katinka hozott el, hármat pedig Kozák Danuta. Bár mindketten ott lesznek Japánban, Hosszútól már egy arany is szép lenne. A kajakos Kozák kisebb szerencsével megismételhetné a múltkori tarolását három számban, de ez nem reális elvárás.

Az utóbbi olimpiákon mindig a kajak-kenusok hozták a legtöbb magyar aranyat és érmet, ez minden bizonnyal Tokióban is így lesz, nőknél és férfiaknál egyaránt. A másik sikerszámunk az úszás szokott lenni, ebben most egy nagyon nagy esélyesünk van: ha nem Milák Kristóf nyeri a 200 pillangót, az az egész olimpia legnagyobb meglepetései között lesz. Rajta kívül Hosszú Katinka és Kapás Boglárka tűnik a számában a legerősebbnek, de összesen 27 úszónk jutott ki Tokióba, és többeknek van esélye legalább egy dobogós helyezésre. Akár az ötödik olimpiáján induló Cseh Lászlónak is.

Vízilabdában a nők és a férfiak is kijutottak, az utóbbiaktól az érem nem lenne meglepetés, az arany viszont igen. Még egy csapatunk lesz Tokióban, a női kézilabdásoké, akiktől hatalmas bravúr lenne az éremszerzés.

A vízen kívül tulajdonképpen a vívás az egyetlen sportág, ahol reális esélyünk van aranyéremre. Ha Szilágyi Áron harmadik olimpiáján is megnyerné a kard egyénit, azzal a legendás magyar elődöket is megelőzve ő lehetne minden idők legnagyobb kardvívója. Nem esélytelen, de az sem, hogy csapatban győzzön. Vívásban még három csapatunk jutott ki, az érem egyiktől sem elképzelhetetlen, a párbajtőröző Siklósi Gergely pedig egyéniben nem csak éremre, hanem aranyra is esélyes.

A többiek közül a kalapácsvető Halász Bence, a vitorlázó Érdi Mária, esetleg valamelyik dzsúdós vagy birkózó érhet oda a dobogóra. Mindenki mástól nagy meglepetés lenne.

Hajnalban kell felkelni a magyarokért?

Sőt, le sem kell feküdni. A két, magyar szempontból legizgalmasabb sportágban, úszásban és kajak-kenuban egyaránt tokiói idő szerint délelőtt, tehát magyar szempontból hajnalban osztják majd az érmeket.

Szerencsére a vívócsarnokban az érmeket tokiói idő szerint este osztják. A három csapatsportban a csoportmeccsek változó időpontban lesznek, az érmekhez közeledve viszont már rendre a japán délutánban és estében rendezik a mérkőzéseket. A vízilabdadöntők például magyar idő szerint délelőtt fél tízkor lesznek.

Sportlövőkkel mi van?

Péni István ott lesz Tokióban. Sidi Péter, akit azzal vádolnak, hogy valami szert csempészett Péni italába, nem.

Mi értelme ennek az egésznek?

Ha sportoló, esetleg sportolókból élő sportvezető az ember, akkor az olimpia gyakorlatilag az élet értelme. Hogy a világot mennyire érdekli még ez az egész, talán éppen Tokióban fog kiderülni.

Az utóbbi években egyre gyűlnek a fellegek az igazán a hidegháborúval, majd a versenysportok totális kommercializálásával felfutott olimpiai mozgalom felett. Az elszálló költségek miatt mindenhol egyre többen tiltakoznak a rendezés ellen, és a végtelen szórakozási lehetőség korszakában egyre kevesebb figyelem jut az olimpiákra.

Nem véletlen a NOB fiatalítási kísérlete a gördeszkával, a szörffel és a többi hasonló sportággal. Amikor 2021 tavaszán a legerősebb európai futballklubok megpróbálták elindítani a később befulladt Szuperliga-projektet, annak támogatói egészen nyíltan beszéltek arról, hogy még a futballmeccsek lebonyolításához is hozzá kellene nyúlni, például a játékidő lerövidítésével. Ha a Barcelona és a Real Madrid érzik, hogy fogy a közönségük, milyen esélyei vannak a nézőkért folytatott versenyeikben a szertornászoknak és a rúdugróknak?

Ha igaz az a bölcsesség, hogy a pandémia nem változtat meg semmit, csak felgyorsítja a már előtte is beindult folyamatokat, a 2021-es tokiói olimpia vízválasztó lehet a modern sport történetében. Ha kiderül, hogy ez a formátum, a máskor csak maroknyi fanatikust érdeklő sportágak négyévenkénti nagy, közös seregszemléje egyszerűen már nem érdekel annyi embert, hogy a pénzükből a hatalmasra duzzadt olimpiai mozgalmat el lehessen tartani annak minden haszonlesőjével, akár borulhat is a kártyából épített légvár.

Lesz nyári olimpia 2024-ben Párizsban, 2028-ban Los Angelesben, 2032-ben Brisbane-ben, és minden bizonnyal utána is, de egy nézők nélkül, az ott élők tiltakozása ellenére megrendezett, talán olyan sokakat nem is érdeklő tokiói olimpiai mindent megváltoztathat.