Egyre világosabbá válik, hogyan károsítja az agyat a covidbetegség, írta a világ vezető tudományos lapja, a Nature. Összefoglalójuk szerint a legújabb bizonyítékok alapján a betegség többféleképp is károsítani tudja az agyat:
A probléma pedig sokkal általánosabb, mint azt gondolnánk. Van olyan tanulmány, amely szerint a covidbetegséggel kórházba kerültek nyolcvan százaléka szenvedett valamilyen neurológiai panasztól. Ahogy egyre többet tudunk meg arról, hogy miként károsítja az agyat a betegség, annál esélyesebb, hogy megfelelő gyógymódokat is találjunk, írja a lap.
Mint arról már a témában eddig megjelent cikkeinkben volt szó, a koronavírus képes direktben is fertőzni az agyat – bár arra, hogy az agyon belül is szaporodásképes-e, egyelőre nem találtak bizonyítékot. Azt azonban már több kutatás is igazolta, hogy az orrnyálkahártyán át, a szaglószervnél az idegsejteken keresztül beférkőzhet az agyba. És ha már beférkőzhet, ott megfertőzhetik a nevüket csillagszerú alakjukról kapó asztrocitákat, a legnépesebb agysejttípust, melyek aktívan kontrollálják a neuronok működését.
Arnold Kriegstein, a UCSF neurológusa szerint a koronavírus leginkább ezeket a normális agyműködésben kulcsfontosságú asztrocitákat igyekszik megfertőzni, egy kísérletükben Petri-csészében kitenyésztett, a normál agyat reprezentáló modelljükben a SARS-CoV-2 szinte kizárólag az asztrocitákat fertőzte meg. A laborkísérleteket a gyakorlati tapasztalatok is megerősítették. Daniel Martins-de-Souza, a brazíliai Campinas Egyetem proteomikusa kutatótársaival covidbetegségben elhunytak agyát boncolva jutott arra, hogy akiknek az agyában is kimutatták a fertőzést, ott a fertőzött sejtek kétharmada asztrocita volt.
Ennek ismeretében a tudósokat most az a kérdés izgatja, hogy milyen mértékű fertőzés okozhat már neurológiai tüneteket. Ez elég összetett probléma, mert a hatás nagyban függ attól is, hogy az agy mely területe fertőződik meg.
A fertőzésnél közvetettebb a másik mód, ahogy a covid az agyat károsítja. A koronavírus hatással van egy, az érfalakban található sejttípusra, a pericitákra, blokkolva ezek receptorait, ezzel arra késztetve a sejteket, hogy összehúzzák az érfalat. Így a szövetek vérellátása csökken, ami az agyban nagyon komoly hatást válthat ki. A jó hír, hogy ezt David Attwell, a londoni University College a jelenséget felismerő kutatója szerint talán a magas vérnyomásra fejlesztett gyógyszerekkel is kezelhetik, és már két klinikai vizsgálat is zajlik vérnyomáscsökkentő szerekkel a témában.
Arra is egyre több bizonyíték utal, hogy a coviddal, poszt- és hosszúcoviddal járó neurológiai tünetek egy részét maga az immunrendszer okozhatja. Ilyenkor ugyani a szervezet akár olyan antitesteket is termelhet, melyek saját szöveteit támadják, és ezek az antitestek a vér-agy gáton is átjuthatnak. Harald Prüss, a német Neurodegeneratív Betegségek Kutatóközpontjának kutatója már két tanulmányt is közölt, melyekben egyrészt kimutatták az ilyen antitestek jelenlétét a neurológiai tünetektől szenvedő covidbetegek szervezetében, valamint azt is, hogy ezek ellen sikerrel bevethető az intravénás immunoglobulin, ami szintén antitest, és képes "egész hatékonyan" elnyomni a kártékony antitesteket.