Montedoro aprócska falu Szicília középső vidékén, a búzamezők és elhatogyott kénbányák között. Mindössze 1500 lakója van, így aligha volt ott gyászszertartás, amin többen lettek volna, mint most, Lucia Mantionéén.
Mantionét 66 éve, 1955-ben, 13 éves korában erőszakolta és fojtotta meg azóta is ismeretlen támadója. Gyászszertartására azért kellett majd hét évtizedet várni, mert halálakor Don Vito Alfano, a helyi pap megtagadta tőle a végtisztességet. Arra hivatkozott, hogy a kánonjog szerint nem jár végtisztesség azoknak, akik "erőszakos halált" haltak.
"Ez egy ősi szabály, amit jellemzően az öngyilkosokra értettek. Egyes papok azonban azokra is kiterjesztették, akik erőszakos gyilkosság áldozatául estek. Ez inkább a 19. században fordult elő. Az abszurd magyarázat szerint azok, akiket meggyilkoltak, valahogy maguk is bűnösök voltak. Egyes papok úgy értelmezték, hogy az erőszakos halált haltak eltávolodtak a vallásos gyülekezettől" - magyarázta a Guardiannak Francesco Stabile, a Palermói Egyetem egykori teológiaprofesszora, egyháztörténész.
Mantione halála amúgy felderítetlen maradt. A 13 éves lány 1955. január 6-án gyufáért indult, de soha többé nem tért haza. Holttestét három nappal később, egy faluhoz közeli tanyán találták meg, a nyomok alapján támadója megfojtotta, miközben ő védekezni próbált.
A nyomozás hamar elhalt, helyben azt gyanítják, hogy a gyilkos egy gazdag arisztokrata lehetett, aki a háború utáni években a maffia támogatására is számíthatott.
A lap beszámolója szerint, bár a hatóságok és az egyház hamar túlléptek Mantione halálán, a falu nem felejtett. "Lusia története szülőről gyerekre szált. Gyerekként mindig kivittek minket a temetőbe, hogy friss virágot helyezzünk a sírjára. Emlékét nem feledtük, még azok sem, akik sosem ismertük" - mondta a lapnak Renzo Bufalino, a falu 40 éves polgármestere, aki 26 évvel Mantione halála után született.
Mantione ügyére aztán két kortársa, a Messana testvérek, Federico és Calogero tereltek nagyobb figyelmet, amikor pár éve egy blogon elkezdtek minden fellelhető információt összegyűjteni az esetéről. Ők írtak aztán a megyéspüspöknek is, hogy járjon közben, és az egyház adja meg a végtisztességet az áldozatnak. "Elnézést kért azért, ami egykor történt, és megígérte, hogy felterjeszti az ügyet az elöljáróinak" - mesélték a testvérek.
Amikor nemrég a megyei ügyészek újranyitották Mantione ügyében a gyilkossági nyomozást, a falu népe az alkalmon kapva újra nyomást gyakorolt az egyházra, hogy a lány végre megkaphassa a végtisztességet. Sikerrel jártak, Luciát szerdán egyházi szertartás keretében újratemették. Koporsóját elsőként Maria Lucia Mantione, az áldozat 64 éves unokahúga, kevés még élő rokonainak egyike érinthette meg. "Végre itt vagy, drága nénikém" - mondta sírva, miközben a koporsóba kapaszkodott.
Elbeszélése szerint édesapja, Lucia bátyja pokoli szenvedéseket állt ki húga halála után. "Fájdalmában el is hagyta Montedorót, és északra vándorolt. De haláláig minden nap mesélt Luciáról. Nem is hittem volna, hogy 66 évvel később itt lehetek majd a temetésén" - nyilatkozta a Guardiannak.