Az orbánisták Orbánra szavaznak, de kire szavaz az ellenzék?
A kormányváltáshoz egységre van szükség és olyan vezetőre, aki szembenézhet Orbán Viktorral. Tehát az összellenzéki koalíció sikere azon is múlik, hogy képesek lesznek-e kiállítani egy olyan miniszterelnök-jelöltet, akit többségben támogat az ellenzéki szavazóbázis.
Hogy ez sikerül-e, az az inkongruens [nem harmonikus, nem összeillő] szavazókon múlik, hiszen az ő kompromisszumkészségük kell ahhoz, hogy egy valóban esélyes vezetőt válasszon az ellenzék. Erre azonban kicsi az esély, mivel statisztikák szerint az átlag választó inkább szavaz az általa preferált párt vezetőjére, mint arra a politikusra, akivel valóban szimpatizál.
Jobbikos Józsi + Karácsony Gergely = inkongruens szavazó
Szemléltetés céljából vegyünk egy egyszerű példát.
Józsi már régóta a Jobbik Magyarországért Mozgalom szavazója, hiszen egyetért a párt által közvetített jobboldali értékrenddel. Józsi környezettudatos is, neki nagyon bejönnek az új biciklisávok Budapesten. Emiatt Jobbikos Józsi nem Jakab Pétert, hanem Karácsony Gergelyt szeretné miniszterelnök-jelöltnek.
Jobbikos Józsi tehát inkongruens szavazó, hiszen a saját pártpreferenciájától eltérően, másik párt vezetőjével szimpatizál, de fontos, hogy az inkongruencia csak a szimpátiára vonatkozik, Jobbikos Józsi ugyanis inkongruens marad akkor is, ha esetleg pártszimpátiáját a személyi szimpátiája fölé rendelve, nem az általa kedvelt Karácsonyra, hanem Jakabra szavaz.
Mivel az előválasztáson több hasonló nagyságú párt indul, a támogatottság jobban eloszlik, kevésbé lesz egy kiemelkedő miniszterelnök-jelölt. Ez azért jelent problémát, mert az előválasztások után az egész ellenzéknek egy vezető mögé kell felsorakoznia, ami nehezebb egy kevésbé egyértelmű miniszterelnök-jelölti verseny után.
Ezáltal az ellenzéknek nagyon fontosak az inkongruens szavazók, hiszen az ő bizonytalanságukon múlhat, hogy valóban esélyes miniszterelnök-jelöltet választ-e a koalíció.
De kire szavaz Jobbikos Józsi?
Egy 2019-es kutatás szerint átlagosan a szavazók 17 százaléka hasonló cipőben jár, mint Jobbikos Józsi. A kutatás 83, a Freedom House követelményeinek megfelelően ‘szabad’ parlamenti választást vizsgált az 1996-2006 perióduson belül. Annak ellenére, hogy az átlag önmagában is alacsony, a kutatásban felhasznált 1998-as magyar adatok szerint itthon rekordalacsony, 6 százalék volt az inkongruens szavazók aránya. Ezt a tendenciát követve feltételezhetjük, hogy ez a mai napig egy relatív kis szavazói réteg Magyarországon.
És ha ez így igaz, az elég rossz az ellenzéknek, ugyanis erre a kicsi inkongruens bázisra építhet a koalíció.
Azonban a pártlojalitás, tehát a kongruencia jelentősen csökkenti a koalíció egységének esélyét, ugyanis a még fent említett 17 százalékos inkongruens csoport 80 százaléka is pártpreferencia alapján szavaz politikai vezetőre, hiába tart szimpatikusabbnak egyébként másik jelöltet.
Ennek ellenére, a 2018-as választási statisztikák szerint Magyarországon a vártnál jobban működött a ‘stratégiai szavazás’. A nagyobb pártok, mint a DK, MSZP és Párbeszéd visszalépése 8-ból 5 helyen hozott ellenzéki győzelmet. Ebből jól látható, hogy az elmúlt évtizedtől kiégett ellenzéki szavazótábornak lehet, hogy mindegy, ki megy végül Orbán ellen. Már a ‘szivárvány-koalíció’ létezésének ténye is elképesztő elszántságra utal. Meg arra, hogy mennyire utálják a Fideszt.
A kutatás eredménye alapján 5 db Karácsony-szimpatizáns Jobbikos Józsi közül négy hű lesz pártjához, és Jakab Péterre fog szavazni. Csak egy Józsi dönt mégis Karácsony mellett, annak ellenére, hogy igazából mindannyian őt akarják miniszterelnök-jelöltnek.
A Medián júniusi mérései szerint a miniszterelnök-jelölt listát Jakab Péter (43 százalékos támogatottság) és Karácsony Gergely (41 százalék) vezetik. Azonban az egyébként széles körben elutasított Dobrev Klára (44 százalék semmiképp nem választaná) mögött álló DK 3 százalékkal erősebb, mint a főpolgármestert támogató MSZP-Párbeszéd és LMP összesen. Tehát a bizonytalan szavazók körében valószínűleg Jakab van elől, azonban mögötte nem Karácsony, hanem Dobrev állhat.
Tehát, ha az ellenzék erős vezetőt akar, akkor a Jobbiknak érdemes hagyni, hogy Józsi Karácsony Gergelyre szavazzon, ne feltétlenül az általa támogatott párt jelöltjére. Csakis így szűrhető le a miniszterelnök-jelöltek valós támogatottsága.
Természetesen a mostani előválasztást is rengeteg külső tényező befolyásolja. Arról nem is beszélve, hogy a kutatás adatai átlagértéket adnak, figyelmen kívül hagyva az országspecifikus paramétereket, mint például Orbán Viktort. Sokan, akik tényleg csak a kormányváltást szeretnék, valószínűleg már bárkire behúzzák, akit esélyesnek látnak. De az is előfordulhat, hogy az MKKP miatt megváltoztatott választási törvény valóban megzavarja a rendszert, és a politikai elitből rég kiábrándult szavazók bejuttatják a parlamentbe a kutyapártot.
Mi van Fideszes Fannival?
A kormánypárt szempontjából valószínűleg teljesen irreleváns ez a kérdés.
A kutatás szintén megmutatta, hogy a politikai spektrum szélein található pártok kongruensen szavaznak. A szélsőséges pártok szavazói nem szimpatizálnak más vezetővel, hiszen a személyi kultuszra épülő politikai hatalom mellett nincs helye a párt és a vezető megkülönböztetésének.
Persze ez lehet azért is, mert a radikális szavazó előtt valóban nincs túl nagy választék.
Ennek ellenére, csak azért, mert Dúró Dóra is örül a „pedofil törvénynek", a 13. nyugdíjas néni még nem fog a Mi Hazánkra szavazni. Számára fontosabb a pártlojalitás és persze Orbán Viktor.
A cikket Lénárd Lili írta.