A Global Commons Alliance augusztusi kutatása alapján egyre jobban terjed a klímatudatosság. A G20 országok (ide tartozik a 19 legnagyobb gazdaság és ez Európai Unió) lakói egyre inkább hajlandóak klímatudatos életmódra, miközben jelentősen nő a klímakatasztrófától való félelem és ennek pszichológiai formája, a klímaszorongás.

A kutatás megmutatta, hogy

• a G20 országok lakosságának 75 százaléka szerint tönkretesszük a Földet,
• 58 százalék rendkívül aggódik bolygónk állapota miatt,
• és ötből négy válaszadó hajlandó lenne a környezetvédelmet a gazdasági érdekek elé helyezni.

Az elemzés szerzője, Owen Gaffney szerint jelentős a klímavédelem globális támogatottsága.

„Az emberiség nem csupán alvajárás közben lépdel a klímakatasztrófa felé. Tudjuk, hogy amit csinálunk az óriási kockázattal jár, az emberek tenni akarnak, és azt akarják, hogy a politikai vezetők is tegyenek a klímakatasztrófa ellen” - nyilatkozta a kutató.

A klímaváltozással kapcsolatos aggodalom nagyobb a szegényebb országokban. Indonéziában 86, Törökországban 83 százalék gondolja, hogy tönkretesszük a Földet, miközben ugyanerre a kérdésre az Egyesült Államokban 60, Nagy-Britanniában pedig 65 százalék felelt igennel.

A kutatás adatait idén tavasszal gyűjtötték, még a nyugat-európai áradások és a kaliforniai erdőtüzek előtt. Azóta a klímaszorongás jelensége még inkább elterjedt, főként a fiatalok körében, akik közül sokak számára a klímakatasztrófa jelentheti a kilátástalan jövőt.

A klímaszorongást, vagy más néven öko-szorongást a klímaváltozás miatt kialakult krónikus félelemként definiálják. Szélsőséges tünete lehet a szédülés, álmatlanság vagy akár a pánikroham is.

A klímaszorongás jelen van magyar fiatalok körében is. Az ALTEO csoport kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól valamilyen mértékben. A fiatal felnőttek szerint a környezetszennyezés és a globális felmelegedés a legsúlyosabb probléma, az egyetemi végzettségűeknél pedig a piacgazdaság okozta pazarlás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A budapesti lakosok külön említették a műanyagszennyezést, amivel a válaszadók 83 százaléka találkozott már valamilyen formában.

„A nyugati ember évtizedeken keresztül kizárta ezeket a problémákat, de ez a fajta szorongás az, ami elvezethet bennünket a paradigmaváltásig, mind egyéni, mind a kollektíva szintjén” – mondta dr. Kőváry Zoltán, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék oktatója, aki az idei Kolorádó fesztiválon is tartott előadást a témában.

Szerinte a klímaszorongás olyan egzisztenciális szorongás, mint a haláltól való félelem, nem tudjuk kontrollálni vagy kiiktatni. A bolygó megmentése szempontjából viszont jó dolog, mert ebből meríthetünk erőt a klímaváltozás elleni harchoz. Kőváry szerint a tudatosságot jelentősen fokozzák a zöld kezdeményezések, ezzel is csökkentve, de nem megszüntetve a szorongást.

Írta: Lénárd Lili