Zavarba ejtő interjút közölt a Magyar Nemzet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amiben annak készítője még arra sem kérdezett vissza, amikor a politikus az emberi jogok helyzetéért aggódott abban az Ukrajnában, amelytől Oroszország törvénytelen módon elcsatolta a Krím félszigetet, és amely ellen alig leplezett háborút folytatott Kelet-Ukrajnában.

Az interjú első válaszában Lavrov előbb megnyugtatta a kormánylap olvasóit, hogy az uniós tagságunk ellenére jó szövetségesnek tartja az Orbán-kormányt

“Tudomásul vesszük, hogy az EU- és a NATO-tagság bizonyos kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek többek között harmadik országok ellen bevezetett szankciók támogatására is vonatkoznak, még olyankor is, ha ez ellentmond Magyarország nemzeti érdekeinek.”

Majd az ötvenes évek stílusában méltatta a magyar vezetés lojalitását:

“Megelégedéssel jegyezném meg, hogy az országaink közötti együttműködés páratlan szintet ért el.”

Az egész interjún végigvonult Lavrov érzhető szándéka, hogy feszültséget keltsen Magyarország és az Unió között, amiben a Nemzet újságírója lelkes partnere volt. A következő kérdésben például a háborús agresszor Oroszország elleni uniós szankciókat a riporter “egyre ellenségesebb nemzetközi környezetnek” nevezte, Lavrov válaszában pedig azt fejtegette, hogy

“Ennek (a szankcióknak, a szerk.) természetesen nemcsak Magyarország látta kárát, hanem más európai kereskedelmi partnereink is. Lényeges, hogy az uniós szankciók a kelet-európaiakat sújtják a legfájdalmasabban, az európai nagyok pedig még kamatoztatni is tudják a maguk javára a kialakult helyzetet. Erre többször is felhívta a figyelmet Szijjártó Péter kollégám, aki igen látványos statisztikai adatokat is felsorakoztatott.”

Lavrov ezután is tovább brüsszelezett:

“Örvendetes, hogy a Brüsszel által generált szankciós akadályok ellenére nemcsak a korábban beindított nagyberuházásainkat sikerül következetesen megvalósítanunk, hanem közös erőfeszítéseink következő célpontjait is képesek vagyunk meghatározni.”

Az ezt követő blokkban a riporter a labda feladása után egyszer sem kérdezett bele Lavrov meglepő logikájú eszmefuttatásába arról, hogy az Északi Áramlat 2 nevű új orosz gázvezeték üzembe állításával nem növekedni fog Európa kiszolgáltatottsága az orosz gáznak, hanem pont fordítva.

Lavrov csúcsmondata:

“Az Északi Áramlat 2 üzembe helyezésével biztosítva lesz a gázszállítások útvonalának további diverzifikálása azok jelenlegi volumenének növelése nélkül.”

Az interjú leghosszabb blokkjában Lavrov zavartalanul fejthette ki aggodalmát az emberi jogok ukrajnai érvényesüléséről, és hasonlíthatta az általuk megtámadott Ukrajnát - amelyről főnöke, Putyin elnök nemrég fejtette ki, hogy ukránok valójában nem is léteznek - a hitleri Németországhoz.

A beszélgetés apropója az volt, hogy Lavrov kedden Budapesten tárgyal Szijjártó Péter külügyminiszterrel.