„Ha nem avatkozunk most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik” - mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának adott interjújában. Ezt kiküszöbölendő, 65 ponton kellett változtatni az idei költségvetésen. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állam továbbra sem fizetett ki 12 milliárd forintot a közösségi közlekedés támogatására, ezért ezt a főváros kénytelen megelőlegezni a BKK-nak.

A főpolgármester-helyettes közölte, hogy Budapestnek minden működésre fordítható állampapírja és készpénze elfogy szeptember 4-re, ezért onnantól kezdve kénytelen folyószámlahitel-keretből működni a város, legalábbis addig, amíg megérkezik az iparűzési adóelőleg második része. „Ha viszont nem érkezik meg a normatíva, vagy újabb lezárások lesznek a járvány miatt, akkor sok milliárdos hitellel indítjuk a jövő évet, ami sértené a gazdasági stabilitási törvényt” - mondta Kiss. Attól viszont nem kell tartani, hogy a dolgozók ne kapnák meg a fizetésüket, akkor inkább a kormánynak járó kifizetéseket fagyasztanák be.

Tarlós István kritikáira, miszerint a városvezetés alaptalanul panaszkodik a város kiadásai miatt, azzal reagált, hogy

míg 2019-ben, Tarlós polgármesterségének utolsó évében 236 milliárdos bevételhez 216 milliárdos kiadási oldal társult, addig 2021-ben 217 milliárd bevételből 291 milliárd forintos kiadást kellene fedezni. A fővárosnak a szolidaritási adó növelése, az iparűzési adó megfelezése és a meg nem érkező állami támogatások miatt most sokkal több a költsége, amit az infláció is növel. „Csupán az élelmiszerek drágulása 300 milliót vett ki a kasszából, hiszen az idősotthonokban nem csökkenthetők az adagok” - tette hozzá.

Ugyanakkor nincs olyan projekt vagy beruházás, amit töröltek vagy leállítottak volna. Vannak viszont olyan budapesti vállalatok, például a fürdőtársaság, melyeknek a járvány miatt annyira megcsappant a bevételük, hogy működési hitelt kellett adni nekik.