Az internet az emberiség modern történetének egyik legnagyobb csalódása. Amikor elindult, sokan azt gondolták, hogy ez majd valamiféle demokratikus online utópiát hoz el, ahol a felszabadító tudás mindenkihez elérhet, és ahol a korlátlan tér létrehozta globális fórum segít majd megoldani az emberiség problémáit. Ehelyett mit adott nekünk az internet? Pornót, fake newst és trollokat. Mindegyikből nagyon sokat.

2021-re persze már mindenki körberöhögné azokat, akik bármiféle techno-optimizmussal állnának az internet társadalmi hatásaihoz. Sőt, egyre inkább úgy tekintünk az online terekre, mint amelyek még ártatlan, légynek ártani is képtelen kismamákból és nagypapákból is képesek kihozni a másokat anyjába küldő, vagy akár veréssel és halállal fenyegető szörnyetegeket. A dániai Aarhus egyetem kutatóinak most megjelent tanulmánya szerint viszont azért ennyire nem tragikus a helyzet, ugyanis, mondhatni

aki online seggfej, az valószínűleg offline is az, csak ott nem ér el annyi embert. Vagyis az internet nem trollokká teszi az embereket, csak láthatóbbá teszi a trollokat. A világ egyik vezető politikatudományi lapjában, az American Political Science Review-ban megjelent tanulmány magyar szerzőjével, Bor Alexanderrel beszélgettünk arról, hogy miért lesznek emberek agresszívek online, és hogy a kutatás eredményei alapján mit lehetne tenni, hogy élhető hellyé tegyük az internetet.

Mit tesz velünk az internet?

A politikatudomány és a politikai pszichológia területén eléggé elterjedt nézet, hogy az emberek máshogy viselkednek online terekben, mint a hús-vér életükben, vagyis hogy a közösségi médiában és internetes fórumokon zajló vitákban jóval agresszívebbek lesznek még azok is, akik amúgy viszonylag békés természetűek. Erre a viselkedésbeli eltérésre több magyarázat is létezik tudományos körökben, ezek közül Bor és szerzőtársa, Michael Bang Petersen hármat emel ki:

• Az első magyarázat szerint az online kommunikációval az emberi agy nem igazán tud mit kezdeni, hiszen évezredek alatt úgy fejlődtünk, hogy szavak mellett hangsúlyokból, arckifejezésekből, testtartásból és hasonló jelekből értjük meg embertársaink szándékait, amikor kommunikálunk egymással. A kommentszekciókban viszont nonverbális jelek nélkül, kevés kontextussal, ismeretlenül, sokszor még a másik személyazonosságát sem ismerve kommunikálunk emberekkel. Emiatt pedig nem tudunk annyira empatizálni másokkal, kevésbé tudjuk mások üzeneteit dekódolni és kevésbé tudjuk a saját érzelmeinket szabályozni, megváltozik a viselkedésünk. Ennek hatására pedig könnyebben válunk ordenáré trollokká, még akkor is, ha szemtől szemben senkit sem neveznénk mondjuk genetikai hulladék faszmajomnak, ahogy velem tette nemrég a Facebookon egy kedves olvasó.

• Egy másik elmélet szerint nem lehet bárkiből troll az interneten, de a kommentszekciók különösen vonzzák azokat, akiknek hajlamuk van a trollkodásra, hiszen határtalan teret biztosítanak számukra, hogy kiéljék agresszív impulzusaikat, különösebb reputációs vagy más költségek nélkül. Vagyis igazából egy szelekciós problémáról van szó, ami miatt az online terekben felülreprezentáltak a trollok.

• A harmadik megfejtés szerint a hiba a befogadók készülékében van, vagyis az online politikai vitákat nehezebben tudjuk elviselni, ezért rosszabbnak éljük meg őket. Ennek számos oka lehet, az ilyen viták nagyon elhúzódnak, rengeteg ismeretlen ember láthatja őket, mindezek miatt eszerint az elmélet szerint sokkal jobban megvisel minket, ha valaki egy cikk alatti Facebook-kommentben szól be nekünk, mintha az utcán tenné ugyanezt. Ez a befogadóban hoz létre egyfajta asszimmetriát, ami miatt az online vitákat sokkal rosszabb közegnek éli meg.

Bor Alexander szerint az ő kutatásaik ezek közül egyik sztorit sem támasztották alá igazán.