A gyerekvállalási kedvnél az ingatlanárakat jobban megemelte a családok otthonteremtési kedvezménye, vagyis a CSOK, írja a napi.hu az MNB által kiadott Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány alapján.

A tanulmány szerint 2020 végéig 170 ezren vették igénybe a CSOK-ot, de a KSH adatbázisa alapján 2016 és 2019 között a támogatás gyerekek számára gyakorolt kedvező hatása nem mutatkozott meg. Bár 2020-ban 3,3 százalékkal több gyerek született 2019-hez képest, a 2016-os értéket még így sem sikerült elérni.

A tanulmány szerint a támogatás nagyobbik része végül nem a családoknál kötött ki, mivel a CSOK megjelenése a növekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ami pedig felemésztette a támogatási összeg közel 75 százalékát, tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit.

Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt előre gyereket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyerek-előrevállalási hajlandóságtól. Azon párok közül, akik előzetesen tették ezt, 68 százalék két gyereket, míg 32 százalékuk három gyereket kíván nevelni a jövőben. Az igénylők 77 százaléka viszont csak a már megszületett gyereke után igényli a támogatást.

A CSOK-ot felpörgette, hogy 2019-től a kétgyerekes családok is igényelhették a hitelt eleinte új, majd használt lakásokra is, illetve hogy eltörölték a használt lakásokra vonatkozó értékhatárokat. De az is növelte az igénybe vevők számát, hogy 2018-ban eltörölték a szabályt, miszerint az ingatlantulajdonnal rendelkezők nem vehetik fel a támogatást.

A CSOK-ot felhasználók többsége szerényebb körülmények között élő család volt, a legfeljebb kétgyerekesek 72, és a nagycsaládosok 60 százaléka 35 millió forint alatti ingatlant vásárolt a támogatásból. A kétgyerekesek több mint tizede és a nagycsaládosok 5 százaléka tudott 50 millió forintosnál értékesebb ingatlant venni CSOK segítségével. A nem nagycsaládosokra jellemzőbb volt a drágább, új építésű ingatlanok vásárlása, míg a nagycsaládosok inkább nagyobb alapterületű használt lakást vagy házat vettek.

A CSOK-igénylőket hét fő csoportra osztották a tanulmány készítői:

• a használt lakást vásárló, rászoruló kiscsaládok,
• a városi használt házat vásárló nagycsaládosok, közepes jövedelemmel, közepes ingatlanárral és magas gyermek-előrevállalással,
• a felső középrétegbe tartozó nagycsaládosok, közepesen magas jövedelemmel, szerényebb ingatlan és alacsony további gyermek-előrevállalás mellett,
• a falusi új házat vásárlók, alacsonyabb jövedelemmel, de magas ingatlanárral és a legmagasabb gyermek-előrevállalással,
• a befektetési házvásárlók, magas jövedelemmel további gyermekvállalás nélkül,
• a befektetési lakásvásárlók, magas jövedelemmel, de alacsonyabb ingatlanárral szintén további gyermekvállalás nélkül
• és a városi új luxusházban élő kiscsaládok, ugyancsak magas jövedelemmel, a legmagasabb ingatlanárral és többnyire szintén további gyermekvállalás nélkül.