A hatalmas sertéstelepek által okozott szennyezésnek sokkal nagyobb szerepe lehet Európa egyik legnagyobb sósvizű lagúnájának összeomlásában - állítja egy új vizsgálat. A Lighthouse Reports, az elDiario.es és a La Marea munkatársai négy hónapig vizsgálták, hogy az intenzív sertéstenyésztés (2019-ben 800 ezer állat, kb. 450 farmon) hogyan járult hozzá a környezeti katasztrófához.

A Dél-Spanyolországban található Murcia lakosai már augusztusban jelezték, hogy tömeges a halpusztulás a Mar Menor lagúnában, néhány nap alatt több mint 5 tonna rothadó tetemet mosott partra a víz. A tudósok ezt azzal magyarázták, hogy nagyon sok nitrát került a felszíni vizekbe, ami miatt elszaporodtak az algák és nem maradt elég oxigén a halaknak. A probléma nem először jelentkezett, az algák 2016-ban nyúlóssá és zölddé változtatták a lagúna vizét, és már 2019-ben is nagy hal- és rákpusztulás volt.

Korábban a régiós szervek a műtrágyázással magyarázták a helyzetet, a kormány pedig az öntözés laza felügyeletét okolta, de egyikük sem említette meg, hogy az elmúlt évtizedben rekordméreteket öltött a Mar Menor vízgyűjtő medence területén a sertéstenyésztés. A környezetvédelmi minisztérium egy 2019-es jelentése szerint a sertésfarmok a víztározóban található nitrogén 17 százalékáért felelősek.

Az új vizsgálat szeptemberi drónfelvételei és műholdképei azt mutatják, hogy a sertésürüléket, vizeletet és vért hígtrágya-tavakban tárolják, vagy pedig kiöntik a közeli földekre, esetleg gödrökbe. A Mar Menor medencében 1055 ilyen hígtrágya-tó található, de ezek 90 százaléka nem felelt meg a szabályozásnak, mely szerint a szennyet vízálló, elzárt gyűjtőgödrökben kellene tárolni. Így a szennyezés egyenesen a talajba és a víztározóba jut. A magas nitrogén- és ammóniatartalmú, szennyező trágya mellett a sertéstenyésztés a metánkibocsátást is növeli. (Guardian)