Önkormányzati adóstop: csőd nem lesz, csak a járdákat jövőre sem újítják fel

gazdaság
2021 november 26., 16:15

Ahogy idén, úgy jövőre sem fognak becsődölni az önkormányzatok attól, hogy a kormány 2022-re is megtiltotta nekik a helyi adók emelését, valamint jó eséllyel az iparűzési adó kormányzati megfelezése is hatályban marad jövőre (az erről szóló adócsomag már csak a parlamenti megszavazásra vár). Az adóstop és a kevesebb önkormányzati bevétel következménye nem lesz olyan hangzatos, mint egy csőd. Ellenben tovább csúszhatnak vagy elmaradhatnak már eddig is a kormányzati megvonások miatt halogatott fejlesztések. Nem kell nagy dolgokra gondolni: nem újítják fel a járdákat és az utakat vagy egy vizesblokkot valamelyik önkormányzati intézményben.

Miért van erre szükség, ha a kormány szerint amúgy zakatol a gazdaság? Miért kell az amúgy is megnyomorított önkormányzatoknak újabb gyomorgörcsöt okozni

- értetlenkedett lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere.

A fő problémát abban látja, hogy a kiadásaik viszont emelkednek: az infláció miatt egekben vannak az árak az energiaszektorban és az építőiparban, és a béremeléseket is ki kellene gazdálkodni valamiből. Erre jön az adóstop és a megfelezett iparűzési adó. Gémesi György szerint ez egyértelmű politikai hadüzenet és vagdalkozás. "Nem tudom, hogy mi lesz a megoldás, de az biztosan nem, amit a kormány csinál, hogy hitelből fizeti a működési költségeket" - mondta a polgármester arra a kérdésünkre, hogy mi lesz, ha itt egyszer véget ér a kötelező adóstop, akkor hirtelen - több év elmaradását rendezve - jelentősen emelni kell majd a helyi adók mértékét.

A kicsiket kompenzálták, a nagyokat nem

Annyival jobb most az önkormányzatok helyzete, mint korábban, hogy felkészültebben érhette őket a kormányzati lépés. Emlékezetes: 2020-ban csak december 2-án hirdette ki az önkormányzati adóemelés tilalmát az Orbán-kormány, és addigra már a legtöbb településnek kész költségvetése volt 2021-re. Idén, bár lehetett abban reménykedni, hogy nem hosszabbítják meg 2022-re is az adómaximálást, azért elég valószínű volt, hogy nem hagyja ki ezt a ziccert a kormány. Nem véletlen, hogy a kormánymédia cikkei szerint az ellenzéki önkormányzatok már alig várták, hogy újra megsarcolhassák a helyi vállalkozókat és a lakosságot, de a kormány ismét megvédte őket.

A lényeg persze az, hogy lesz-e kompenzáció. Idén a 25 ezer fő alatti településeknek a kormány két részletben automatikusan fizetett, de a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét külön tekintették át. Mintegy 70 nagyobb önkormányzat (ebbe a fővárosi kerületek is benne vannak) közül végül csak 27 kapott kompenzációt. Nem jutott például támogatáshoz Győr, Székesfehérvár, Veszprém, Siófok, Tatabánya és Budapest. Aligha meglepő, hogy a tehetős Debrecen örülhetett a legnagyobb ellentételezésnek (2,9 milliárd forint), míg például Szombathely, ahol nincs jelentősebb ipar, nem kapott egyetlen fillért sem.

Karácsony Gergely fõpolgármester és Kiss Ambrus általános fõpolgármester-helyettes
photo_camera Karácsony Gergely fõpolgármester és Kiss Ambrus általános fõpolgármester-helyettes Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Ugyanakkor tény, hogy a leghangosabban Budapest tiltakozott az iparűzési adó megfelezése miatt, mondván, ha a kormány nem kompenzálja a kieső 15-20 milliárd forintot, akkor november környékén becsődöl a főváros. Ez nem következett be, de ez nem a kormánynak köszönhető, hanem az inflációnak.

A fővárosi önkormányzat 139 milliárd forint iparűzési bevétellel számolt 2021-re. Ebből már 10 százalék kiesése is megoldhatatlan problémákat jelentett volna a fővárosi közszolgáltatások üzemeltetésében. A becsült kiesés jóval meghaladta ezt. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes viszont augusztus végén már arról beszélt, hogy a tervezett 139 milliárd forintos adóbevételt tartani tudják, sőt, a 14 év alattiak számára ingyenessé tették a tömegközlekedést. A helyi iparűzési adó ugyanis árbevétel-arányos, az iparűzési adóbevétel jelentős részét kitevő nagyvállalati kör bevétele pedig a vártnál kevesebbel csökkent az infláció miatt, ezért a kkv-szektor kisebb hozzájárulása nélkül is befolyt a tervezett 139 milliárd forintos költségvetési bevétel.

Ez is azt mutatja, hogy nem a csőd fenyeget, csak a szolgáltatások színvonala stagnálhat vagy csökkenhet. A koronavírus-járvány már 2020-ban alaposan megtépázta az önkormányzati számokat, és ezeket már tisztán is lehet látni. A zárszámadási törvényből derült ki, hogy 2019-ben 788 milliárd forint származott az iparűzési adóból, 2020-ra 827 milliárd forintot reméltek, de csak 703 milliárd forint lett a vége. Ez nem okozott csődöt, de kiadási oldalon alaposan megszorultak miatta: a felújítások közel 50 milliárd forinttal, a beruházások közel 20 milliárd forinttal csökkentek, és a dologi kiadásokon is jelentősen spórolniuk kellett.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.