• Még mindig nagyon erős előítéletek és tévhitek élnek a köztudatban a HIV-ről és az AIDS-ről, miközben valós ismeretekkel kevesen rendelkeznek. Ez világszerte így van.
  
• Segítene, ha többen felvállalnák a diagnózisukat, viszont sok HIV-pozitív ember pont a diszkriminációtól és pletykáktól való félelmében nem teszi. Vidéken még rosszabb a helyzet.
  
• A koronavírus-járvány hatása egyértelműen megmutatkozott az elvégzett szűrések alacsony számában, pedig a HIV és az AIDS más-más stádiumban okozhat a covidéhoz hasonló tüneteket, ezért nem szabadna megfeledkezni róla.
  
• Hazánkban az ellátást 90 százalékban a Szent László kórház HIV-centrumában végzik, amin muszáj lenne változtatni.
  

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt december 1-jén, az AIDS elleni küzdelem világnapján szervezett konferenciát a hazai HIV/AIDS ellátás és prevenció területén dolgozó szakemberekkel és aktivistákkal, akik közül többen maguk is HIV-pozitívak. Az első kerekasztalbeszélgetés a vírus és a betegség egészségügyi oldalára koncentrált. Az eleje egy kifejezett gyorstalpaló volt a vírus működéséről, arról, hogy hogyan lesz belőle AIDS (hiszen nem mindig lesz), a lappangási időről, a tünetekről, vagy arról, hogy mennyi idő múltán lehet biztonsággal kimutatni a jelenlétét a szervezetben.

Ami a járványhelyzetben is fontos lehet, az az, hogy a HIV a konkrét megfertőződés után kb. 2-3 héttel egy általános vírusfertőzéshez hasonlóan jelentkezik: influenzás tünetekkel, lázzal, ízületek gyengeségével, köhögéssel járhat.

A koronavírus-járvány idején viszont az orvosok láz vagy légúti panasz esetén elsősorban a covidra gondolnak, és nem biztos, hogy eszükbe jut, hogy HIV-tesztre küldjék a pácienst, mondta el Dr. Riczu Alexandra infektológus, aki a Szent László kórház HIV-részlegén dolgozik.

Az, hogy a fókusz ennyire a koronavíruson van, abból a szempontból sem szerencsés, hogy a lappangási idő letelte után, amikor már kialakult az AIDS és legyengült az immunrendszer, az atípusos tüdőgyulladás is jellemző, amit most szintén covidnak vélhetnek. Az egészségügy extrém leterheltsége tehát mindenképpen a diagnosztika mélységének rovására megy. Ugyanakkor Riczu hangsúlyozta, hogy a gondozott HIV-fertőzöttekre nem jelent az átlagosnál nagyobb veszélyt a koronavírus. A kezeletlen vagy késői AIDS-stádiumban lévő betegeknél viszont - ahogy más krónikus betegségek esetén is - rosszabb lehet a covid kimenetele.