Sherlock Holmes kokain helyett pálinkázik, és nagyon csalódott, hogy a magyarok nem tartanak rénszarvast

Milyen lett volna Sherlock Holmes megérkezése Magyarországra 1928-ban? Csabai László „Sherlock Holmes Budapesten” című könyve szerint ilyen:

"Holmesék kupéjába benyit egy vámtiszt. Köszön. Fogadják a köszönését. A finánc, magyar lévén, nem az elvámolnivalót fürkészi először, hanem az utasokat. Hogy vajon kinéz-e belőlük egy kis baksis. A nem-vámolásért. Vagy borravaló. Csak úgy.

Holmes vékony termetét, csontos arcát, magas hangját, divatos zakóját, a kisasztalkán fekvő füles sapkáját így összegzi magában: »Fix buzerant. Vagy elmebajos. Vagy mindkettő«.

A tömzsi és bajuszos Watsonról már kedvezőbb véleménye van: »Ez akár elmehetne jó magyar embernek is«”.

Majd miután a vámos gazdagabb lesz egy ötpengőssel, rögtön belekezdenek egy beszélgetésbe – ebben a majom Mussolini és farkasmajmok is szerepelnek –, ami visszarepíti az olvasót a majdnem 100 évvel ezelőtti Magyarországra. Abba az időbe, amiben így búcsúzik el a kalauz a vonat híres utasaitól, Holmestól és kísérőjétől, dr. Watsontól:

„»Uraim, kérem, senkinek ne adják tovább azt, amit önöknek mondtam. Főleg azt ne, amit a politikáról. Ez nem egy demokratikus ország. Itt könnyen a szájára ütnek a sokat beszélőnek.« Holmes megértéssel bólint.”

A szerző, Csabai László ebben a regényében is valós történelmi hátteret használ, Trianon és a Tanácsköztársaság friss traumájának felvillantása, a világvárossá vált Budapest bemutatása mellett rengeteg, általában párbeszédbe rejtett apró információval, újságíróként felbukkanó Kosztolányi Dezsővel, a korabeli hangulatot átélhetővé tevő, a szöveget illusztráló számos fotóval.

Természetesen Sherlock Holmes viszi a krimiszálat a történetben, amihez azért kell az is, hogy a valóban sok részletben alapos szerző meglehetősen nagyvonalúan lépje át a nyelvi korlátokat. Csatlakozik a világhírű nyomozóhoz Csabai már jól bevált saját Szindbádja, Schiffer Árpád detektív, nem csak lelkes rajongóként, hiszen sikerül bebizonyítania, hogy Holmes legendás dedukciós gondolkodása hogyan siklik reménytelenül félre.

Magáról a nyomozásról bővebbet történetgyilkosság lenne elárulni, mindenesetre a bámulatos logikájú Holmes agya időnként lefagy a korabeli Magyarország politikai purpaléitól, vagy attól, amikor a mesterdetektívnek elmagyarázza valaki, hogy 800 évvel ezelőtt miként került a Habsburg családba a minden mást elnyomó, az emberiség legdominánsabb csírasejtjeivel rendelkező Árpád-vér.

Holmes a legnehezebben mégis azon lép túl, ha egyáltalán elhiszi a végére, hogy a Szibériából érkező magyarok nem tartanak rénszarvast, pedig azt logikai alapon magabiztosan bebizonyította megérkezésük pillanatában Watsonnak. Rajongója lesz viszont a kokaint részben elfeledtető magyar pálinkának, és igazán megtetszik neki, hogy az átmagyarosításban Pataki lenne a neve.

Amikor pedig véget ér a hagyományos krimi, az olvasó belekezdhet egy játékba: ha sikeresen megold a könyv végén egy kvízt, egy alternatív befejezést kap Sherlock Holmes magyarországi kalandjaihoz.

Csabai László: Sherlock Holmes Budapesten

Corvina Kiadó, 2021, 3990 forint. A kötetet tervezte és tördelte: Karcagi Klára