Az Orbán-kormány sokat tett annak érdekében, hogy a Völner-ügy kapcsán reflektorfénybe került végrehajtó irodák minél nagyobb profittal tevékenykedhessenek - így pedig a végrehajtás sokak számára még vonzóbb karrierlehetőség legyen. Például kedvezményes adózással segítették az irodákat.

A Völner-ügy lényege, hogy az ügyészség szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál (már lemondott) igazságügyi államtitkár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Az ügyészség által emlegetett MBVK-elnököt Schadl Györgynek hívják, aki amúgy a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területének végrehajtója. A SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134,4 millió forint nyereség lett, míg 2019-ben 643 millió forint bevétele és 317 millió forint profitja volt. Belenéztünk az iroda legutóbbi beszámolójába.

A Végrehajtói Iroda 2020. január 1-től tért át a KIVA hatálya alá

- olvasható a dokumentumban.

A kiva a kisvállalati adót fedi, és főleg 2016 óta nagyon népszerű egyszerűsített adónemnek számít. Az Orbán-kormány még 2013-ban vezette be és egyéni cégek mellett például a végrehajtó irodák is élhetnek vele. Ráadásul a mértéke is egyre csökken: eredetileg 16 százalékos volt az adókulcs, de 2017-ben 14 százalék lett, majd például idén már csak 11 százalék, jövőre pedig csak 10 százalék lesz a kiva, ami kiváltja a 9 százalékos társasági adót, illetve a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is. A beszámolóból kiderült, hogy a SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda nem is aggódott a jövő miatt.

2021-ben sem számítunk olyan jelentős mértékű elmaradásra, amely az iroda működését veszélyeztetné, illetve bezáráshoz, vagy csődhelyzethez vezetne

- írták.

Ilyen adózási feltételek mellett érthető, hogy miért éri meg nagyon végrehajtónak lenni. Ráadásul csak nagyon kevés, összesen 182 végrehajtói iroda működik az országban, ellenben a végrehajtások során hatalmas vagyonokról rendelkeznek, a sikeres eljárások után pedig törvényileg garantált jutalékuk van. A hvg.hu cikke szerint a vesztegetésgyanú lényege, hogy a nyomozással összefüggésben több mint egy hónapja letartóztatásban lévő MBVK-elnök Schadl György gyakorlatilag pénzért árulhatta az amúgy megpályáztatott praxisokat. Az ár 40-80 millió forint lehetett, amely összegből a kar elnöke esetenként 2-5 millió forint kenőpénzt juttathatott Völner Pál államtitkárnak.

A kecsegtető adózási lehetőségek mellett a törvényi környezet is kedvezhetett a korrupció felbukkanásának. A bírósági végrehajtásról szóló törvény ugyanis rendkívül széles jogokat ad az MBVK-nak. Például:

• a végrehajtói álláshelyre pályázatot ír ki és a pályázati eljárást lebonyolítja
  
• dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről
  
• intézi a végrehajtókkal kapcsolatos panaszügyeket

A 24.hu cikke szerint pedig az MBVK felett szinte teljes kontrollt gyakorolt miniszteri biztosként több mint két éven keresztül Völner Pál államtitkár, akit erre a posztra még 2019 júliusában nevezett ki Varga Judit igazságügyi miniszter. Belenéztünk abba a miniszteri utasításba is, amelyben felsorolták a miniszteri biztos jogosítványait:

• megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot
  
• megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát
  
• felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot
  
• gyakorolja a Kar alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat
  

Ez alapján Völner Pál végrehajtási ügyekben gyakorlatilag élet-halál ura volt, nélküle semmiről nem lehetett dönteni. Minden adva volt ahhoz, hogy korrupció legyen, és az ügyészség szerint lett is korrupció.