bell hooks, aki a szeretetet tette a gondolkodásának középpontjává

2021 december 17., péntek 11:01
6

A hét közepén 69 éves korában meghalt bell hooks, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb feminista gondolkodója. hooks íróként, költőként, tanárként, kutatóként és aktivistaként is ismert volt, halálhírének megjelenése után elöntötték az internetet a visszaemlékezések, rengetegen számoltak be arról, hogy mennyire sokat adott számukra hooks életműve.

Egy-egy híres kutató vagy író halálakor persze nem ritka, hogy ennyire sokan méltassák a műveit, de feltűnő volt, hogy a legtöbben most arról írtak, hogy személy szerint nekik mennyit jelentettek hooks írásai: a visszaemlékezők elsősorban azt a rengeteg személyes élményt hangsúlyozták, amit a szövegeitől kaptak.

bell hooks Fotó: bell hooks Institute

bell hooks 1952-ben született Gloria Jean Watkins néven Kentucky állam Hopkinsville nevű kisvárosában. A főiskoláig szinte végig szegregált iskolákba járt, szülei takarítóként, illetve karbantartóként dolgoztak fehér családoknál. A középiskola elvégzése után a Stanford Egyetemre került, 19 évesen kezdte el írni első jelentősebb művét, a végül majd 1981-ben megjelenő Ain't I a Woman című könyvét, melyben a fekete nők és a feminizmus kapcsolatát vizsgálta.

A hetvenes évek elején első megjelent művei a versei voltak, ezeket már bell hooks néven publikálta. A név a dédnagyanyja, Bell Blair Hooks nevére utalt, a kisbetűt pedig a visszaemlékezések szerint azért választotta, hogy megkülönböztesse magát tőle, másrészt viszont hogy hangsúlyozza, nem a szerző, hanem a mű a fontos. Ez végül felemásan sült el, hiszen ahogy művei írásai révén hooks világhírű lett, úgy vált szinte védjegyévé a kisbetűs írás is.

Az 1981-ben megjelenő Ain't I a Woman egyik fő állítása, hogy nem képzelhető el olyan felszabadítási politika a feketék számára, amely csak a férfiak nézőpontjából indul ki, csak arra épít. hooks írásainak visszatérő motívuma volt, hogy a nők bőrszíne, politikai státusza, társadalmi helyzete vagy gazdasági megbecsültsége mind olyan tényező, amely önmagában nem magyarázza meg az élethelyzetüket, de mindegyiket figyelembe kell venni. Ma már ez elég elterjedt gondolatnak számít, de hooks az elsők között hívta fel arra a figyelmet, hogy a nem, a bőrszín és az osztályhelyzet mind alakítja identitásunkat, és ezek szétválaszthatatlanul összefüggnek, nem lehet csak az egyiket kiemelve leírni valakinek az életét.

A nyolcvanas és kilencvenes években a Yale és a City College of New York oktatója is volt, rengeteget írt, híresek voltak kultúrakritikái, élete során közel 40 könyve jelent meg, számtalan folyóiratba és lapba publikált. Visszatérő témái voltak a feminizmus története, a férfiak és a maszkulinitás helyzete, valamint a szeretet, amiről egy külön könyvet is írt 2000-ben, All About Love címmel. A szeretet lett hooks egyik kulcsfogalma, és ez nála mindig törődéssel, elköteleződéssel, tudással, felelősséggel, tisztelettel és bizalommal teli cselekvés, ami szerinte az egyetlen ellenszere lehet az uralomnak és az elnyomásnak. A napokban több visszaemlékező is megemlítette, hogy szerencsés lehet az a gondolkodó, akinek a halálhírét követően mindenki a szeretetről kezd el beszélni.

2004-ben visszaköltözött Kentucky államba, és a tandíjmentesen működő Berea College oktatója lett, itt alapították meg a bell hooks Intézetet is 2010-ben. hooks ritkán vállalt szereplést a tévében, és a közösségi oldalakra is ritkán posztolt, de népszerűsége töretlen maradt, pár éve tematikus meme (mém)projekt is futott a szövegei nyomán. Érték persze időnként kritikák is a fiatalabb generációs feminizmus képviselői részéről, a legismertebb vita talán akkor tört ki, amikor hooks a kapitalista pénztermelés csúcsaként értelmezte Beyonce Lemonade című munkáját.

2018-ban, amikor Kentucky valaha volt legismertebb írói közé választották, azt mondta, hogy mindig is azt szerette volna, hogy a munkája a gyógyulásról szóljon. És épp ezért nagyon szerencsésnek érzi magát, mert alig telik el úgy nap, hogy valaki ne írna neki, hogy írásai megváltoztatták az életét.

hooks rendszeresen tiltakozott, amikor értelmiségiként hivatkoztak rá, de közben mégis azt a szerepet töltötte be, amit egy igazi értelmiségitől el szoktunk várni: írásaival rengeteg ember gondolkodását formálta. Amellett, hogy fekete szerzők és gondolkodók tömege hivatkozott rá mentoraként, hooks fontos inspirációs forrást jelentett a modell Emily Ratajkowski vagy például Emma Watson számára is. Margaret Atwood pedig azzal búcsúzott tőle, hogy hooks hatása messze túlnyúlt az Egyesült Államok határain, és világszerte sok nő rengeteget köszönhet neki.

Ha jól tudom, bell hooks egyetlen könyve sem jelent meg itthon, két rövidebb esszéjét viszont a Szemen el lehet olvasni magyarul is, itt, illetve itt.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt