Gyilkosság a panel tetején címmel jelent meg Dulai Péter kriminalista, bűnügyi újságíró kötete a szocializmus évtizedeinek néhány híres emberölési ügyéről. Dulai régi kollégánk, az Index sportrovatából származott át bűnügyi vonalra, aztán kriminalisztikát tanult, éppen PhD-zik. Mint kiderült, bűnügyi érdeklődése súlyos gyerekkori traumából is ered: nővére gyilkosság áldozata lett.

Facebook-oldalán a közelmúlt, elsősorban a szocializmus évtizedeinek legsúlyosabb bűncselekményeit kezdte el földolgozni. A közösségi oldalon keresztül sok egykori tanú, hozzátartozó, túlélő jelentkezett, néhányan közülük pedig olyan dolgokat állítottak, amelyek nem nagyon egyeztethetők össze a hivatalos peranyagok megállapításaival.

Ezekből az ügyekből állított össze kötetet Dulai. A könyvben nem csupán leírja újra az eseteket a kortárs források alapján, de megpróbált nyomozni, ahol elvarratlan szálakat talált, megszólaltatja az ügyek szereplőit, túlélőket, hozzátartozókat, néhány esetben felrajzolja az elkövetők – többnyire rendkívül nyomorult – társadalmi hátterét, bemutatja élettörténetüket. A szövegek stílusa valahol a riport és a kriminalisztikai szakmunka között mozog.

A 444 podcastjának vendége a szerző és Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, volt gyilkossági nyomozó.

A beszélgetés némileg csapong a könyvben feldolgozott esetek és néhány más híres korabeli bűncselekmény között, ezért itt felsorolunk néhány fontos tájékozódási pontot, amely segíthet megérteni az elhangzó információkat:

1. A szerző ezen az oldalon röviden ismerteti a könyvben tárgyalt bűncselekményeket.

2. Magda János, a felmentett szolnoki gyilkos.

3. Jancsó Ladányi Piroska és lánya, Borbála, a törökszentmiklósi szexuális ragadozók az ötvenes években. (Bővebben a Magyar Narancs sorozatában.)

4. A Kádár-kor talán legveszélyesebbnek tartott bűnözője: a vecsési rendőrgyilkos Soós Lajos és bandája. (Dr. Vedres Géza volt gyilkossági nyomozó hosszú beszámolója.)

5. Ember Zoltán, a szentkirályszabadjai sorozatgyilkos.

6. Szabó Zoltán, a balástyai rém.

7. Országjáró Miska bácsi, azaz Bodócs Mihály. A háború után tűnt fel a gyerekekkel igen jól bánó, mindig kedves álnépművész, aki szívesen tartott foglalkozásokat az ország legszegényebb településein a kis úttörőknek. Énekeket, verseket tanított. Az ötvenes-hatvanas években az úttörőmozgalom egyik „sztárja” volt, gyakran írtak róla lelkendező cikkeket a megyei lapok. A negyvenes évektől több száz pedofil bűncselekményt követhetett el. A kor társadalmi viszonyai között a gyerekek nem merték jelenteni az esteket. 1960-ban tartóztatták le és ítélték el először négy pedofil bűncselekményért. Azután 1967-ben került elő a neve, miután Kovács Péter, a martfűi rém vallomásában említette. Őt, mármint Kovácsot is Országjáró Miska bácsi rontotta meg. 1971-ben már börtönben ül, de szabadulása után még többször föltűnik a neve bűnügyi rovatokban, egészen a kilencvenes évekig.

8. Az 1979 tavaszán elkövetett hárshegyi gyilkosság rettenetes története. Fehér György tévés operatőr és rendező több mint tízórányi anyagot forgatott a tettes, Molnár Henrik tárgyalásáról. A felvételen végig csak a vádlott arca látszik. Krasznahorkai László, aki végignézte az anyagot, azt mondta róla, hogy vágás és változtatás nélkül kellene bemutatni, annyira erős minden kockája. Fehér a szocialista rendszerben nem kapott engedélyt arra, hogy a felvételeket használja, a rendszerváltás után pedig úgy tűnik, nem foglalkozott vele. Fehér György Tarr Béla közeli munkatársa volt, Szürkület című (egyébként gyilkosságokról szóló) játékfilmjét a nagy Tarr-filmek előfutárának tartják. Tarr Bélával együtt írta Szenvedély című filmjét, a Sátántangó producere volt, és dolgozott a Werkmeister harmóniákon is. 2002-ben halt meg. A Molnár Henrikről forgatott anyagot sosem mutatták be, de a könyvéhez anyagot gyűjtő Dulai Péter megtalálta, és végignézte.

9. Pándy András Belgiumban elkövetett sorozatgyilkossága. A hazai nyomozást Kovács Lajos vezette, és most ismét könyvet jelentetett meg az ügyről.

Tartalom:

• 01.30: Sportújságíróból kriminalista.
• 04.30: A bűnügyi újságírás válsága.
• 06.00: Oral history, forráskutatás, levéltározás, leellenőrizni mindent.
• 07.30: A civil nyomozás eredményei. A martfűi rém.
• 10.50: Nincs döglött ügy: 15-20 év után is jöhet fordulat, és kiderülhet az igazság.
• 16.00: Technikai színvonal 1979-ben: festéknyom Soós Lajos áldozatának nadrágján.
• 18.20: Véres talplenyomat a móri bankban. Hat év múlva meg is lett a cipő.
• 20.30: Depeche Mode-rajongó volt-e Nagy lászló, a móri gyilkos?
• 23.30: Zsebkendők Szolnokon.
• 26.00: Hogy mentette meg Magda János életét Orosz Balázs ügyvéd?
• 30.30: 1989-ben függesztették fel a halálbüntetés.
• 31.00: Tiszacsege valójában már Hajdú-Bihar megye, öt kilométer híján.
• 32.30: Alkohol és gyilkosságok.
• 35.50: A gyilkosságok többsége „háztartási gyilkosság”.
• 40.00: Szexuális indíttatású sorozatgyilkosságok Magyarországon.
• 43.00: Mért gyilkolt Pándy András?
• 48.40: Szentkirályszabadja, balástyai rém.
• 51.00: Országjáró Miska bácsi.
• 58.00: Fekete füzetek.
• 62.00: Pacsai darabolós körorvos.
• 65.50: Nyíregyházi darabolós értelmiségi, akit sosem sikerült elítélni, bár bevallotta.
• 71.10: Gödöllői ügy, halottá nyilvánítás.
• 74.00: Akitől Soós Lajos is félt: Harangozó Sándor életútja.
• 75.00: Fehér György készített tízórányi filmet Molnár Henrik tárgyalásáról.
• 81.30: Kovács Lajos könyvre készül a Fenyő-gyilkosságról.