A GKI vezérigazgatója az ATV híradójának azt mondta: torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról, hogy a KSH szerint Magyarországon bruttó 431 ezer forint volt tavaly októberben az átlagkereset.

Molnár László azt mondta, a kormány szerint 2 millió embernek segít a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, vagyis tavaly ennyi embernek nem volt havonta 260, illetve 200 ezer forintos bruttó fizetése.

„Ha ez igaz, akkor 2 millió ember van, aki bruttó 260 ezer forint alatt keres” – mondta Molnár László, aki szerint a KSH módszertana évek óta torzítja a valóságot, mert csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg, és kimaradnak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.

Orbán ősszel jelentette be a minimálbér emelését, akkor a KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresett 431 ezer forint volt az 5 főnél nagyobb cégeknél, a költségvetési és a nonprofit szektorban. A KSH szerint 8,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetetek az 1 évvel korábbihoz képest, közben a bruttó mediánkereset az ország egészében 337 ezer forinton alakult, míg a nettó 224 ezer forint volt – ez az, amit az átlagember keres, az átlagbért ugyanis több tényező torzítja.

Molnár azt mondta, a KSH által most nyilvánosságra hozott 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból legalább 2 millió ember nettó 170 ezer forint körüli összeget keres havonta, ami még a nettó 224 ezer forintos medián keresetet sem közelíti meg.

Miközben minden számítás azt mutatja, hogy az egy főre eső létminimum összege a saját lakásban élők esetében nettó 130 ezer forint körül van – mondja a Policy Agenda kutatási igazgatója, aki szerint a tavalyi béremelkedést ráadásul felfalta az infláció, és ez főleg az alacsonyabb jövedelműeket érinti. Belyó Pál szerint az árfolyamromlás miatt a dolgozók felső 10 százalékának jövedelmi előnye fog fokozódni az inflációval. (ATV)