Van-e bármi haszna a tanulásnak a bűnözésben? – tette fel a kérdést még 2015-ben három kutató közgazdász, hogy aztán tanulmányukban igennel válaszoljanak rá. Nadia Camaniello, Rowena Gray és Giovanni Mastrobuonni az Economics of Education Review szakfolyóiratban 2016-ban megjelent tanulmányukban az olasz-amerikai mafia tagjait tanulmányozva jutottak erre.

Kiindulópontjuk az volt, hogy a maffiózók hagyományos bűncselekményeiben igenis hasznosak lehetnek a felsőfokú tanulmányok, különösen a közgazdasági alapismeretek. Ezek birtokában egyszerűbb meghatározni

• a védelmi pénz ideális összegét;
• az uzsorakamat mértékét;
• megszervezni a drogkereskedelem beszerzési és terjesztési láncát.

Tételük igazolására a maffiózókat az 1940-es amerikai népszámlálásból vett más csoportok, például legközelebbi, de nem maffiózásból élő szomszédaik adataival vetették össze, és arra jutottak, hogy igenis megéri tanulniuk a bűnözőknek. A közvetlen szomszédságukban élők például ugyan átlagban egy évvel többet töltöttek tanulással, annak megtérülési szintjében mégis alig van eltérés a két csoport között: a maffiózók esetén 7,5-8,5 százalékos megtérülést mutattak ki.

Ez ugyan az Egyesült Államokban született fehér férfiakétól 2-5 százalékponttal elmaradt, de az azonos társadalmi státusú, de nem bűnözésből élő olasz vagy más nemzetiségű bevándorló csoportok megtérülési rátájánál kb kétszer nagyobb volt.

A legnagyobb megtérülése a tanulásnak nyilván a legösszetettebb bűncselekménytípusoknál, vagyis a sikkasztásnál és a bukmékerkedésnél vádolt maffiózók esetén volt. Vagyis ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a bizonyos mértékig összetett illegális tevékenységek esetén a továbbtanulás igenis megtérülhet.