Az űrben másfélszer annyi vörösvérsejt pusztul el, mint a Földön

január 16., vasárnap 17:55

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre: megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás.

Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, de a pontos okai tisztázatlanok.

Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött 6 hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.

„Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt” – mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, de a Földre visszatérve igen, mert az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje.

Az űrben másodpercenként 3 millió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak 2 millió.

A szervezet szerencsére kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták. Azt viszont nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok.

Illusztráció: NASA TV/AFP

A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik.

Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma.

Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin – többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt – hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza.

Az ottawai kutatók eredményeiből – amik a Nature Medicine-ben jelentek meg – az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység által okozott betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi égitestekre. (BBC, MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt