TASZ: Elfogadták azt a javaslatot, ami az eddigieknél is szélesebb voksturizmusra ad lehetőséget
2021 november 16., 13:13
Hajléktalanokat szervezett be választási csaláshoz, de a kormány tavalyi módosítójának köszönhetően most felmentették a közokirat-hamisítás vádja alól
Pénteken a Pécsi Ítélőtáblán kiderült, hogyan működik a gyakorlatban az a tavaly ősszel elfogadott törvénymódosítás, ami változtatott az átjelentkezések szabályain a választásoknál. Ennek értelmében már nem kell ténylegesen a megadott címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít.
A vádlott 2019 szeptemberében három nagykanizsai hajléktalant keresett meg azzal, hogy jelentkezzenek be egy várföldei ingatlanba, majd az októberi önkormányzati választásokon az általa megnevezett jelöltekre szavazzanak. A hajléktalanok elfogadták az ajánlatot, bejelentkeztek az ingatlanba, amiért fejenként ezer forintot kaptak.
2019. október 13-án a vádlott Nagykanizsáról Várföldére szállította a hajléktalanokat, közben ételt-italt vásárolt nekik, majd elmagyarázta, hogy a választáson kikre kell szavazniuk. A szavazatok leadása után a vádlott a helyi italboltban még italt vett a férfiaknak, majd átadott nekik fejenként ötezer forintot, és visszaszállították őket Nagykanizsára.
Az első fokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék előkészítő ülésén a vádlott beismerte bűnösségét a vádban szereplő valamennyi cselekményben, és ebben a körben a tárgyalásról való jogáról is lemondott. A törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette.
De most az ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezések miatt eljáró Pécsi Ítélőtábla felmentette a vádlottat az ellene 3 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól, mivel a 2022-től hatályos Büntető Törvénykönyv alapján nem valósul meg a közokirat-hamisítás bűntette a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentésnél, ha arra a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor.
Ugyanis tavaly ősszel a kormány javaslatára a parlamenti többség úgy módosította a szabályokat, hogy már nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A TASZ már akkor is felhívta a figyelmet arra, hogy ha az állam nem is várja el az állampolgártól, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. Így pedig a fiktív lakóhely létesítése sem büntetendő már. „A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni” -írta tavaly novemberben a jogvédő szervezet.
Mától pedig már bírósági precedens is van erre. A Pécsi Ítélőtábla a vádlott többi cselekményét átminősítette, és azt 3 rendbeli, felbujtóként elkövetett választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek minősítette, és ítéletét helybenhagyta. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője 3 napot tartott fenn fellebbezésük bejelentésére. (Bíróság.hu)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.