Hosszú betegség után, nyolcvanéves korában meghalt Babarczy László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, akinek a neve egybeforrt a kaposvári színházéval. A hírt a lánya, Babarczy Eszter közölte.

Az 1941-es születésű Babarczy László 25 évesen végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, hogy a következő 7 évben előbb Pécsett, majd a Nemzeti Színházban dolgozzon. 1973-ban szerződött a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, amit friss megközelítésével teljesen megváltoztatott, elérve, hogy az erősen Budapest-központú színházi világban szokássá vált Kaposvárra járni színházba. Mármint a fővárosból is.

Egy évvel az érkezése után már ő lett a főrendező, 1978-ban pedig emellett a színház igazgatója is. Utóbbi pozícióját majdnem 30 éven át, 2007-ig megtartotta.

Mindemellett 1969-től tanított a budapesti Főiskolán, ahol 1991-től színházrendezői tanszékvezető egyetemi tanár, 1991 és 1994 között pedig rektor volt. Közben 1985 és 1987 között a Mafilm Objektív Stúdiójának, 1987-ben az Objektív Filmstúdió Vállalatnak a vezetője lett. 2003-ban a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán létrehozta a színész tanszéket, amelynek 2008 végéig volt vezetője.

Rendezései között van számos Brecht-darab (Baal, A kaukázusi krétakör, Kurázsi mama, Koldusopera) és Shakespeare-mű (Hamlet, Tévedések vígjátéka, Ahogy tetszik, Vízkereszt vagy amit akartok, III. Richárd, Troilus és Cressida, Szeget szeggel). Színpadra állította Moliere műveit (Don Juan, A nők iskolája, Tartuffe). Főbb rendezései között megtalálható Ibsen Peer Gynt, Genet A balkon, Wesker A konyha című műve, továbbá Frederick Loewe és Alan Jay Lerner My Fair Ladyje.

Rendezésében láthatta a közönség a Szigliget című darabot, amelyet Michael Frayn Balmoraljából írt Hamvai Kornél, Örkény István Macskajátékát és Pisti a vérzivatarban című drámáját, Spiró György A kert és Weöres Sándor A kétfejű fenevad című művét. Színpadra állította Eörsi István Kihallgatás című darabját, Molnár Ferenc Liliomját, valamint A Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-műből és Móricz Zsigmond a Rokonok című regényéből készült színpadi adaptációt.

Munkája elismeréseként 1977-ben Jászai Mari-díjat, 1984-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át színházi rendezői és színházszervezői munkásságért. 1998-ban Kaposvár díszpolgárává választották, 2003-ban elnyerte a Gundel művészeti díjat. 2011-ben lett a Csiky Gergely Színház örökös tagja.