Melyik szót mondta ki legtöbbször Orbán? Munka, család vagy rezsi? Mikor beszélt először Soros Györgyről? Hányszor ejtette ki Gyurcsány Ferenc nevét? Összeszámoltuk a 2010 óta tartott évértékelő beszédeiből.

Újjá kell építeni Magyarországot - mondta 2010-ben tartott évértékelőjén Orbán Viktor. A miniszterelnök 1999 óta tart ilyen beszédeket (magát a műfajt is ő honosította meg), és nem ritka, hogy éppen ilyenkor hangzanak el a Fidesz fő szlogenjei, amelyek a következő időszak politizálását meghatározzák. Pláne választási években.

link Forrás

_{Orbán Viktor évértékelőinek leggyakrabban használt szavai, kifejezései (2010-2020)}

2010-ben például, már a szinte borítékolható kormányzásra készülve évértékelőjében a leendő miniszterelnök legtöbbet a munka, család és gazdasági felívelés hármasával, valamint a Gyurcsány-korszak leáldozásával foglalkozott.

Most összegyűjtöttük, hogy a 2010 és 2020 között tartott évértékelő beszédeiben szavakat, fogalmakat, kifejezéseket használta a legtöbbet (kötőszavakat, névelőket, névmásokat nem vettünk bele a számításba).

A legtöbbet ismételt szavak, kifejezések toplistája:

1. Munka (174 alkalommal)

2. Család (96 alkalommal)

3. Jövő (95 alkalommal)

4. Fizetés, bér és egyéb szinonimák (66)

5. Brüsszel (50 alkalommal)

Vannak állandó, kedves témái, amelyek rendre kiemelt helyet foglalnak el ezekben a beszédekben (ilyen például a már 2010-ben fő helyre emelt család és munka), mások kizárólag egyes évek beszédeit határozzák meg (mint mondjuk az új alapok vagy éppen a rendszerváltás), és vannak olyan szavak is, amelyek hirtelen, a semmiből tűnnek fel, hogy aztán évekre meghatározzák a kormányzati kommunikációt (ilyen például Soros György és a migráció).

link Forrás

_{A leggyakrabban használt szavak, kifejezések aránya az évértékelőkben (2010-2020)}

Más témák (és így a hozzájuk köthető szavak) feltűnően hiányoznak a miniszterelnök beszédeiből: így például, bár 2010-ben még Orbán is kiemelte, hogy az egészségügy rendbetétele kiemelten fontos feladata lesz eljövendő kormányának, a következő években jóval kevesebb szót szentelt a témának. Ugyanígy az oktatásról sem értekezik túl sokat a miniszterelnök.

link Forrás

_{A leggyakrabban használt szavak eloszlása évente (a felső sorra kattintva lehet váltani a kategóriák között)}

Választási években Orbán Viktor évértékelői adják általában a sorvezetőt, ha arra vagyunk kíváncsiak, milyen irányba tervez indulni a Fidesz. 2010-ben volt a legprogramszerűbb a beszéde, amely a családtámogatási rendszer megújulását, a munkahelyteremtés igényét, és a gazdasági felívelés képét vetítette a hallgatóság elé (olyan, szintén népszerű témák mellett, mint a közbiztonság javítása, vagy éppen a fentebb már emlegetett egészségügy rendbetétele). 2014-ben a legfőbb szlogen a “rendszerváltás” lett, emellett a rezsi, rezsicsökkentés uralta a beszéd szövegét, de a munkára is nagy hangsúlyt helyezett a miniszterelnök (a családokról azonban feltűnően keveset beszélt). 2018-ban mindent felülírtak a migránsok és Soros (a szavak szintjén legalábbis), emellett újra a munka és a család állt a fókuszban. Egyvalami azonban sosem változik. Orbán Viktor legtöbbet használt frázisai közül a legismertebb, amely összesen 187-szer hangzott el 2010 óta:

“Tisztelt Hölgyeim és Uraim!”

A következőkben olyan szavakat és kifejezéseket emelünk ki, amelyek egy-egy év beszédeiben kiemelkedően sokszor ismételt Orbán, utána azonban a következő években azonban nem tértek vissza hangsúlyosan.

link Forrás

_{Orbán Viktor évértékelőinek vezérszavai (2010-2020)}

2010: Gyurcsány

6 alkalommal, ezt követő években: 0 alkalommal

A 2010-es választásokra magabiztosan készülő Orbán az Viktor a 2010-es évértékelőjében többször is említette Gyurcsány Ferencet, a Gyurcsány-korszakot. Úgy fogalmazott, hogy a Gyurcsány-korszak “alig felmérhető kárt okozott” Magyarországnak, majd Orbán elmondta, hogy a politikának újra a többség felé kell fordulnia: meg kell mutatni, hogy a politika “hasznos eszköz, amellyel a mindennapi életünk jobbá tehető.” Gyurcsány Ferenc neve és a Gyurcsány-korszak a későbbi évértékelőkben nem hagyták el Orbán Viktor száját, csupán utalások szintjén hivatkozott a korábbi miniszterelnökre és kormányára.

2011: Megújulás

22 alkalommal, ezt követő években: összesen 7 alkalommal

Orbán Viktor több évértékelőjében is használta a “megújulás” szót néhányszor, azonban 2011-ben szembetűnően sokszor hangzott el. Orbán azzal kezdte évértékelőjét, hogy 2010 az “összefogás éve volt”, míg 2011 már a megújulás éve, “amikor átszervezzük és új alkotmányos alapokra helyezzük Magyarországot”: ekkor mondta azt is, hogy Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, új alkotmánnyal “lehet a megújulásból újjászületés”.

2021: Új alapok

5 alkalommal, ezt követő években: 0 alkalommal

“Magyarország új alapokon áll” címmel tartott évértékelőt Orbán Viktor 2012-ben, a beszéd végén egyértelművé tette, hogy honnan jön a cím: “2012 új Alaptörvényünk hatályba lépésének is éve. Büszke vagyok erre a modern Alaptörvényre, mert Európában az elsők között rögzítette az államadósság megfékezésének és az ország költségvetési egyensúlyának felelősségét.”

2013: Jobban teljesít

19 alkalommal, ezt követő években: 1 alkalommal

Orbán Viktor 2013-as évértékelője a Fidesz-kommunikáció elhíresült “jobban teljesít” szlogenjére épült. A miniszterelnök így kezdte évértékelőjét: “kellő szerénységgel, de alapos okkal, a gondos háziasszonyok visszafogott büszkeségével lehet, talán kell is sikernek nyilvánítani, hogy hazánk 2012-ben is csökkentette adósságát (...) hazánk jobban teljesített, mint a legtöbb európai ország.” Ez volt az első terület, amelyet Orbán Viktor kiemelt, majd a szövegben vissza-visszatért olyan pontokra, amelyekben szerinte Magyarország jobban teljesít: például válságkezelésben, az emberek mindennapi terheinek csökkentésében vagy a munka megbecsülésében.

2014: Rendszerváltás

14 alkalommal, ezt követő években: összesen 8 alkalommal

Orbán Viktor 2014-es évértékelőjének központi témája volt a rendszerváltás. Úgy fogalmazott, hogy “2010-ben valójában rendszerváltás történt. Húsz éven belül a második.” Elmondása szerint azt a rendszert váltották le 2010-ben, amelyet korábban sikertelenül próbáltak megjavítani. A rendszerváltás kapcsán nemcsak a múltra, hanem a közelgő választásokra is tekintett Orbán: “a modern demokráciában minden rendszerről az emberek, a választók mondják ki a végső szót. 2010-ben is így volt, és most is így lesz.”

2015: Keményen dolgozó emberek

6 alkalommal, ezt követő években: 0 alkalommal

2015 a kormánykommunikáció szerint a “keményen dolgozó” emberek éve volt. Orbán Viktor értékelése is nagyban rájuk fókuszált: “Mi egy olyan országot akarunk, ahol mindenki sikeres, de ma még nem mindenki az.”

A miniszterelnök elmondta, hogy van egy nagy tömeg, amely még távol van a sikertől. “Nevezték már őket a rendszerváltás veszteseinek, bérből és fizetésből élőknek vagy éppen melósoknak. Én leginkább keményen dolgozó embereknek hívom őket. A következő évek róluk, a mindennapi dolgozó, keményen dolgozó emberekről és családjaikról kell szólniuk. Sokat tettünk már az érdekükben, de még többre van szükségük.”

2018: ENSZ

9 alkalommal, ezt követő években: 0 alkalommal

Orbán Viktor a 2018-as évértékelőjében sok szót ejtett az Egyesült Nemzetek Szövetségéről (ENSZ). A miniszterelnök az ENSZ migrációs politikáját kritizálta az értékelőjében. Úgy fogalmazott, hogy az “ENSZ fejébe vette, hogy az év végéig tető alá hoz egy nemzetközi megállapodást a migrációról.”

Orbán ennek kapcsán kritizálta Soros Györgyöt is: “Értjük mi, hogy Soros György szervezetei nemcsak Brüsszelbe és Budapestre fészkelték be magukat, hanem New Yorkba, az ENSZ-nél is.” Soros neve a 2018-as beszédben összesen 12-szer hangzott el (majd Sorosra a későbbi évek beszédeiben is visszatért: 2019-ben 3-szor, 2020-ban 9-szer említette őt Orbán.

A cikk szerzői: Diószegi-Horváth Nóra, Kárpáti Jakab (Lakmusz)

A cikk elkészítésében közreműködött Király András.