Becstelen gyilkosokra és becsületes hősökre emlékeztek Budapesten

február 12., szombat 6:23
1
  • 77 évvel ezelőtt ért véget Budapest megszállása a 2. világháborúban, amikor a megmaradt német és magyar csapatok reménytelen helyzetben megkísérelték a kitörést a Vörös Hadsereg által körbekerített Budai várból, kevés sikerrel, de annál több értelmetlen véráldozattal.
  • A radikális szélsőjobboldal az eseménysort Becsület Napja néven pirosbetűs ünnepként, a vesztes oldalon álló szereplőit honvédő hősökként tartja számon. Az ebből az apropóból tartandó éves gyülekező a magyar szélsőjobboldali szervezetek egyik legnagyobb seregszemléje. Az lett volna idén is, de a rendőrség nem adott engedélyt a rendezvényre.
  • Pénteken, az évforduló előestéjén megtartották viszont a Hősök Útja néven futó megemlékezést, mécseseket helyeztek el a Kapisztrán tértől egészen a Széna térig, így jelképezve az ostromgyűrűből kitörni próbálkozó katonák útját.
  • Délután magyar és német antifasiszták szintén megemlékeztek Budapest felszabadulásáról, és a fasiszta terror áldozatairól, elítélően reflektálva a Becsület Napjára is. Ellátogattunk mindkét eseményre.
Fotó: Bankó Gábor

A XIII. kerületi Mártír-emlékműhöz szervezett péntek délutánra megemlékezést a MEASZ, azaz a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (ami nem összekeverendő a MÉÁSZ-szal, azaz a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetséggel). Az eseményre meginvitálták a FIR (Ellenállók Nemzetközi Szövetsége) német tagszervezetét is, így a körülbelül harminc, jobbára idősebb korú magyar résztvevő kiegészült körülbelül harminc, jobbára fiatalabb korú német aktivistával, hogy némiképp megilletődött, de családias hangulatban, és az egyre viharosabb szélben meghallgassanak pár beszédet.

Fotó: Bankó Gábor

„77 éve Budapest is a pusztulás, rémület színtere lett. Háború volt, de itt nem harcban estek el, itt gyilkosságok történtek, fegyver nélküli, védtelen és kiszolgáltatott üldözötteket, nőket és gyerekeket öltek meg. Becstelen gyilkosaik egy rendszer hű kiszolgálói voltak, kritika, gondolat és gátlás nélküli gyilkosok” – emlékeztetett a náci terror áldozataira beszédében Hiszékeny Dezső, az MSZP országgyűlési képviselője, aki ezt követően kitért a Becsület Napjára is, annak ünneplőit „a hamisan felidézett múlt álarca mögé bújó átmagyarázóknak” nevezve. „Amíg nem tudunk őszintén szembenézni saját múltunkkal, addig nem lesz valódi megnyugvás” – mondta.

Fotó: Bankó Gábor

A FIR német tagjai beszédükben szintén azt emelték ki, hogy 400 000 magyar zsidót és 70 000 cigányt gyilkoltak meg a náci Németország kollaboránsai Magyarországon. A budai kitörési kísérletre kitérve elmondták, hogy „a szovjet hadsereg heteken keresztül ostromolta a várost, a németek gyakorlatilag túszként tartották fogva a város lakosságát”, illetve hogy „a német és magyar katonák kitörése nem hősies tett volt, hanem pánikszerű menekülés a Vörös Hadsereg elől”.

Fotó: Bankó Gábor

Az eseményen felbukkant és beszédet mondott Bereczki Miklós, XXIII. kerületi független önkormányzati képviselő is, aki korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy még a Jobbik tagjaként részt vett a 2021-es Pride-felvonuláson (amiért egy párttársa feljelentette, de mégsem indult ellene etikai eljárás).

Bereczki Miklós beszédet mond Fotó: Bankó Gábor

Miután a soroksári ellenzéki frakció októberben kizárta a soraiból, mert rendre a fideszes többséggel együtt szavazott az összefogással szemben, a Jobbikból is kilépett. „Lelkileg is fejlődünk, politikailag is fejlődünk - az embernek meg kell találnia önmagát ezen az úton” – indokolta döntését. A kérdésemre, hogy most hová sorolja magát politikailag, a „nemzeti érzelmű, szociális, liberális, keresztény, elfogadó, emberbarát” jellemzéssel válaszolt. „Tehát én minden vagyok, ami helyes, és semmi, ami nem” – foglalta össze tömören.

A rendezvény ünnepélyes koszorúzással zárult.

Fotó: Bankó Gábor

Este nagyjából 100-150, szinte kizárólag fekete ruhába öltözött, változó korosztályú szélsőjobboldali megemlékező gyülekezett a Kapisztrán téren, tömeghez képest viszonylag csendesen, aminek valószínűleg az volt az oka, hogy a szervezők szerint a Hősök Útja nem számít nyilvános eseménynek, mindenki egyénileg vesz részt. Ezzel szemben az átlagnál talán valamivel több rendőr ácsorgott az érintett útvonalon, de a beavatkozásukra egyszer sem volt szükség.

Fotó: Bankó Gábor

A Légió Hungária és a Hungarian Hammerskins tagjaiból álló szervezők egy rövid bevezetőben elmondták, hogy a kitörési kísérlet arról szólt, hogy a magyar és német csapatok „még egy támadást vezényelhessenek a fővárosra törő bolsevikok ellen”, majd Kapisztrán János szobrának megkoszorúzása után elkezdték szétosztogatni és a tömeg bevonásával lerakosgatni a mécseseket a Kapisztrán tér és a Széna tér között, így képezve egy „fényláncot, ami jelzi az utat, amely nagyon sok harcosnak az utolsó volt ezen a világon”.

Fotó: Bankó Gábor

„Számos olyan történelmi esemény van, amivel nem mindenki ért egyet, hogy úgy történt, mégis megemlékeznek róla. Mi meg erről emlékezünk meg, mert mi úgy gondoljuk, hogy a szereplők megérdemlik. Ha mások úgy gondolják, hogy nem, akkor ők ne emlékezzenek meg róla! Én se emlékezem meg Kádár Jánosról, és egyéb kommunistákról” – reagált az őket revizionizmussal vádoló kritikákra Lipták Tamás, a Légió Hungária budapesti vezetője, de azért sietett leszögezni, hogy ő nem történész. Szerinte nem véletlen, hogy az antifasiszták sosem jelennek meg ellentüntetőként ezen az eseményen, mert „általában akkor jelennek meg, amikor tudják, hogy rendőrök is vannak.”

Fotó: Bankó Gábor

A Becsület Napja szokásos, vonulással egybekötött nyilvános megünneplését a rendőrség a gyülekezési törvény 9., illetve 14. paragrafusára hivatkozva tiltotta meg, ami szerint „a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását akkor is megtiltja, ha a) a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és b) a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.”

Fotó: Bankó Gábor

Ezt Lipták nem szerette volna külön kommentálni, de a Légió Hungária honlapján egy hosszú közleményben reagáltak rá: „vérlázító, hogy egy kis létszámú társadalmi csoport nyomására létrejött a gyülekezési törvény 14. paragrafusa, ahogy az is, hogy diszkriminatív módon ezt kizárólag velünk szemben alkalmazza a hatóság, a szélsőbaloldal rendezvényei mindeközben akadálytalanul megtarthatóak”.

Fotó: Bankó Gábor

„Van egy mondás, hogy az igazság suttogva is igazság marad” – mondta két mécsesgyújtás között az eseményre kilátogató Ríka arról, hogy végső soron nem számít, hogy a rendőrség betiltotta a másnapi vonulást. „A nemzetszocializmust gyakran félremagyarázzák, pedig mindig mondom, hogy az igazságot minden oldalról meg kell vizsgálni. Ezért javaslom mindenkinek, hogy igenis vannak bizonyos könyvek, meg bizonyos kiadványok, amik elmondják, mi történt 44-45-ben, és ezeket el kellene olvasni. Neked is el kéne olvasni olyan könyveket, amiket a – mondjuk így - hozzánk közelebb álló kiadók jelentettek meg.” A kérdésemre, hogy milyen könyvet javasol, Ríka a „A magyar állam felépítésének tervét” ajánlja Szálasi Ferenctől.

Fotó: Bankó Gábor

A riportot és a fotókat Bankó Gábor készítette.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt