A dán miniszterelnök bocsánatot kért egy 1951-es sikertelen társadalmi kísérlet hat egykori résztvevőjétől

társadalom
2022 március 09., 19:34

Egy 1951-es sikertelen társadalmi kísérlet hat egykori résztvevője kártérítést nyert a dán kormánytól, és négyszemközt kért bocsánatot tőlük a miniszterelnök – írja a BBC.

„Szörnyű volt, aminek ki voltatok téve; embertelen volt, igazságtalan és szívtelen” – mondta Mette Frederiksen a hat grönlandi inuitnak a dán fővárosban, Koppenhágában tartott ünnepségen.

Mette Frederiksen, Dánia szociáldemokrata miniszterelnöke 2019. július 11-én
photo_camera Mette Frederiksen, Dánia szociáldemokrata miniszterelnöke 2019. július 11-én Fotó: Emmanuele Contini/NurPhoto

A hat ember aközé a 22 inuit gyerek közé tartozott, akiket 1951-ben Grönlandról Dániába vittek, hogy megtanuljanak dánul, és így a grönlandiak „mintaképeiként” áthidalják a dán és az őslakos kultúrák közti szakadékot. Csúfos kudarc lett a vége.

Grönland ma a Dán Királyságon belüli önkormányzati terület, de korábban gyarmat volt. A II. világháború után az európai gyarmatosítás kezdett felbomlani, de Grönland továbbra is dán kézben maradt, és az 1950-es években tervek születtek a fejlődés felgyorsítására. Dániára nyomást gyakorolt az ENSZ, a dán közvélemény és a grönlandi politikusok is, hogy javítsák az ottani életkörülményeket.

A dán kultúra terjesztésével is próbálták ezt megvalósítani, de a projekt csúfos bukás volt: a gyerekek elszakadtak a családjuktól, elveszítették az anyanyelvüket és identitásproblémákkal küszködtek. A 4 és 9 év közötti gyerekek először egy otthonba kerültek, majd dán nevelőszülőknél éltek.

A projekt híres volt, magazinban is írtak róla, sőt a gyerekeket Dánia királynője is meglátogatta. De másfél évvel később 16-an visszatértek Grönlandra, 6 gyereket pedig örökbe fogadtak. De Grönland fővárosában, Nuukban sem kerültek újra a családjukhoz, hanem árvaházba vitték őket, és egy dán nyelvű iskolába jártak.

A most 76 éves Kristine Heinesen a BBC-nek azt mondta, nem játszhattak grönlandi gyerekekkel, és nem beszélhettek grönlandiul. „Az elitnek kellett volna lennünk” – mondta, de mivel nem beszélték a helyi nyelvet, marginalizálódtak a hazájukban.

Az előző kormány megbízásából készült 2020-as jelentés megállapította, hogy a gyerekek fele később mentális problémákkal vagy alkoholizmussal küszködött. Voltak köztük hajléktalanok és „gyökértelen életet” élők. A legtöbben viszonylag korán meghaltak, az egyikük pedig öngyilkos lett.

Miután pert indítottak, a dán kormány megegyezett velük, és beleegyezett, hogy 250 ezer dán korona (közel 13 millió forint) kártérítést fizet mind a hat embernek. A másik 16 érintett azóta meghalt. (BBC)

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.