A magyar kormány beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe, a vendégmunkások egyre többen vannak, a 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt Magyarországban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás, de a külügy nem tudja, hányan dolgoznak Magyarországon – írja a G7.

A cikk szerint a kormány 2021-ben egy törvénymódosítással könnyítette meg a magyarországi munkavállalást kilenc ország állampolgárai számára: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró. A veszélyhelyzet fennállásáig érvényes rendelet szerint csak akkor jár a külön engedély nélküli, egyszerűsített foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kormány által minősített munkaerő-kölcsönző cégek egyikénél ír alá.

A területet teljes egészében a Külgazdasági és Külügyminisztérium szabályozza, A G7 szerette volna megtudni, mely országból hányan érkeznek, és milyen arányban kerülnek a kormány kiemelt stratégiai partnervállalataihoz. A külügy azonban megtagadta a választ arra hivatkozva, hogy a munkaerő-kölcsönzésben részt vevő felek magánjogi szerződéséhez semmi köze, „így a kérdésekben adatot sem kezel, nem minősül adatkezelő szervnek.“ Vagyis a külügyminisztérium kijelölt kilenc országot, ahonnan vendégmunkásokat vár, de azt nem figyelik, melyik országból hányan jönnek Magyarországra dolgozni. A G7 rákérdezett az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál is a fenti országokból egyszerűsített eljárással érkező munkavállalók számára, de kiderült, hogy ezt ők sem tartják számon.

Ahogy megkeresték azt a munkaerő-kölcsönző céget is, amelyik egyszerre minősített foglalkoztató és a magyar kormány kiemelt stratégiai partnere is, de ahogy a G7 írja, „az éppen az elmúlt hónapokban újra teljesen magyar tulajdonba került Prohumán Kft. így sem érezte indokoltnak, hogy reagáljon”.