„Szerintem Paks 2 nem döglött projekt” - mondta a Válasz Online-nak Aszódi Attila, Paks 2 volt kormánybiztosa, aki jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az intézmény Természettudományi Karának dékánja.

A lapnak adott interjúban Aszódi azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak szüksége van atomenergiára és új reaktorblokkokra is ellátásbiztonsági, klímavédelmi, gazdasági és energiastratégiai okokból is. „Sőt, a mostani helyzet világítja meg igazán, mennyire kell az atomenergia hazánknak és Európának, és mennyire fontos lenne függetlenednünk az importált földgáztól.” Szerinte Magyarország jó szerződést kötött a bővítési projektre, fix áras, „így ha a Roszatomnak a tervezés vagy engedélyeztetés bármilyen okból több időbe vagy pénzbe kerül, ezt a kockázatot ő viseli” - mondta. Nem hiszi, hogy az oroszok kizárása minden együttműködésből és mondjuk új vasfüggöny mögé zárásuk a következő 30 évre hosszú távon az európai békét szolgálná.

„Szerintem az a politika, amit Magyarország és Finnország képviselt az elmúlt években, hogy működjünk együtt Oroszországgal, helyes politika volt. Előállhat persze olyan helyzet a következő hetekben, hogy évtizedekre lehetetlenné válik együttműködni az oroszokkal, ez ma nem zárható ki, de nem ez lenne a kívánatos” - mondta Aszódi, hozzátéve, az orosz-ukrán háború tanulságait le kell vonni és a szükséges biztonsági garanciákról gondoskodni kell.

Arról, hogy amennyiben kihátrál a magyar kormány az orosz projektből, tudna-e építeni atomerőművet francia, japán vagy amerikai cég, Aszódi azt mondta, hogy ez nem csak lehetséges, hanem kívánatos is lehet. „Elég sok dolog történt az atomenergetikában 2014 óta, és a mostani helyzet, ezen belül is az Oroszországból Európába irányuló földgázimport kiesésének magas kockázata új helyzetet teremtett.” Viszont nem a Paks 2 helyett, hanem egy új bázison, azzal párhuzamosan kellene azt építeni.„Én már tíz éve azt mondtam, hogy Európa és azon belül Magyarország földgázcsapdában van.”A finnek nemrég jelentették be, hogy a Roszatom nem kapja meg az engedélyeket a Hanhikivi erőmű felépítésére. Erről Aszódi azt mondta, hogy a két projekt között vannak hasonlóságok, „de amíg a magyar projektben a tulajdonos és a jövőbeli üzemeltető 100 százalékban magyar, addig a finn projektben 34 százalék tulajdonosi részesedéssel az oroszok is részt vennének”, így a kormány részéről nem indokolt hasonló döntés.

A német energiapolitikáról Aszódi azt mondta, hogy „a német zöld politika zsákutca.” A már leállított és 2022 végén leállítandó atomreaktorok helyett modellszámítások szerint „2030-ban Németországban 100 terawattóra földgázbázisú villamosenergia-termelését lesz kénytelen megvalósítani, ha nem módosítanak a jelenlegi energiastratégiájukon. Tehát valójában nem megújulóval, hanem földgázzal váltják ki az atomenergiát”.

Aszódi telefonszáma is rajta volt azon a listán, amit a Pegasus kémszoftverrel megfigyeltek. „Az ember nem szeret lehallgatva lenni, de vannak olyan pozíciók, amelyekkel ez együtt járhat. Annyira nagy meglepetést nem okozott. Nem jó, de nem is kritikus” - válaszolta kicsit átalakítva a Csernobil című sorozat ikonikus mondatát.