Életének 93. évében meghalt Görgey Gábor, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, rendező, aki 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere volt – értesült a Blikk.

1929. november 22-én Budapesten született Görgey Arthur néven, apai dédnagybátyja Görgey Artúr volt. 1948-ban érettségizett a budai Rákócziánumban, az Érseki Katolikus Gimnáziumban. Gimnazista korában a Vigíliában jelentek meg versei és recenziói, amelyekről a későbbi barát és mester, Pilinszky János mondott értő véleményt. Nevét a lap főszerkesztőjének, Sík Sándor tanácsára változtatta meg Arthurról Gáborra.

1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német–angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben a Nemzeti Színháznál dolgozott, 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. 1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, 1994-ig dolgozott a lapnál. Eközben a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, később pedig a Szegedi Nemzeti színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

1992–1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja volt, 1994 és 1996 között pedig a Magyar Televízió művészeti vezetője. 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter kérte fel kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt.

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámáját, a Komámasszony, hol a stukker?-t az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Az Adria szirénje című regényéért megkapta a 2000-es Év Könyve-díjat.