Az orosz Állami Duma krími képviselője, Dmitrij Belik szerint a háború – orosz hivatalos szövegekben: különleges katonai művelet – végeztével újra önálló státust kaphatna a megszállt Krím, vagyis ismét megalakíthatnák a Krími Szövetségi Körzet, amely a félsziget 2014-es annektálása után 2016-ig létezett, ám akkor beolvasztották a Déli Szövetségi Körzetbe.

Belik azonban a Kommerszant cikke szerint új határok között alkotná újra a körzetet, ami 2014–16 között a legkisebb ilyen közigazgatási egység volt Oroszországban. A képviselő úgy gondolja, az új Krími Szövetségi Körzet magába foglalhatná a frissiben megszállt ukrán területeket, így a félszigetet Oroszországgal összekötő szárazföldi folyosót is.

Korábban a Szövetségi Tanács, vagyis az orosz szenátus krími tagja, Szergej Cekov is hasonló ötlettel állt elő, ő a megszállt Herszon és Zaporizzsja megyéket csapta volna hozzá a Krímhez a szövetségi körzet újraalkotása érdekében.

Mindez ellentmond Vlagyimir Putyin elnök korábbi állításának. Oroszország elnöke márciusban a föderáció régióinak vezetői előtt arról beszélt, hogy nem készül Ukrajna megszállására. „Az orosz csapatok felbukkanása Kijev és más ukrán városok környékén nem jelenti azt, hogy meg akarjuk szállni az országot. Nincs ilyen célunk, ahogy azt február 24-ei üzenetemben határozottan ki is jelentettem” – mondta Putyin.

A háború célja hivatalosan a függetlenként elismert kelet-ukrajnai szakadár államok, a donecki és luhanszki „népköztársaságok” felszabadítása, vagyis Doneck és Luhanszk megyék teljes területének megszállása, függetlenül attól, hogy azok álltak-e valaha a szakadárok ellenőrzése alatt, vagy sem.

Ezzel együtt számos szakértő számít arra, hogy az elfoglalt területeket végül annektálni fogják – amennyiben képesek lesznek erre –, illetve bizonyos részeiken további „népköztársaságokat” is létrehozhatnak. erről tanúskodik, hogy várhatóan jövő héten „népszavazást” rendeznek a megszállt Herszonban és környékén is. (Via Kommerszant)