Egyelőre igen töredékesek és így meg nem erősítettek az információk, de úgy tűnik, zavargások törtek ki Tádzsikisztán Gorno-Badakshan nevű autonóm régiójában. Az események azután indultak, hogy Emomali Rahmon, a kis közép-ázsiai országot 1994 óta irányító diktátor-elnök elutazott a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének jubileumi ülésére, hogy többek között Vlagymir Putyinnal tárgyaljon - derül ki az Unian nevű ukrán hírügynökség Telegram-csatornájának anyagából. Ezt a néha keleti NATO-nak is becézett katonai védelmi szervezetet 6 utódállam alapította a Szovjetunió felbomlása után és Moszkvában van a katonai parancsnoksága.

A meg nem erősített hírek szerint az autonóm régióban élő, pamiri kisebbséghez tartozók csaptak összes a rendfenntartókkal. A pamirik 350 ezres, muszlim vallású népcsoport, amelynek valamivel kevesebb, mint a fele él Tádzsikisztánban, a többiek Afganisztán és Nyugat-Kína területén élnek.

Protests break out in Khorugh, Tajikistan while Tajik leader attends CSTO summit in Moscow#Tajikistan pic.twitter.com/pRkwhkKhNe

— Samat (@donsimao) May 16, 2022

Korábban Tádzsikisztánban megugrottak az élelmiszerárak, a nemzeti valuta pedig erősen leértékelődött. Oroszországban sok tádzsik vendégmunkás dolgozik, de a háború és az ebből eredő gazdasági válság miatt sokan kényszerültek arra, hogy állás híján hazatérjenek, ami szintén növeli a társadalmi feszültségeket.

Tajik government is sending military reinforcements to crack down on protests by the Pamiri minority pic.twitter.com/1pGXRmspHT

— Samat (@donsimao) May 16, 2022

A tádzsik-afgán határ afgán oldalán a tálibokkal szövetséges afganisztáni tádzsikok és a tádzsik ellenzék becslések szerint 6-10 ezer harcost állomásoztat, ami bármilyen konfliktust hamar eszkalálni tud. (Afganisztánban majdnem annyi tádzsik él, mint magában Tádzsikisztánban, a becslések szerint közel 9 milliós tádzsikság az ország második legnagyobb népcsoportja a pastuk után.)