Megvan az első bizonyított majomhimlős eset Franciaországban: a 29 éves férfi a Párizs környéki Ile de France régióban, az ország legsűrűbben lakott vidékén él és annyit közöltek róla, hogy nem járt a fertőzés által érintett országokban.

A szakirodalom szerint nehezen terjedő betegség az utóbbi napokban ütötte fel a fejét szerte a világon. Nem kell tömeges megbetegedésekre gondolni, de ahhoz képest, hogy a Nyugat-Afrikában előforduló majomhimlő elvétve szokott máshol megjelenni, az utóbbi időszakban az Egyesült Államokból, Portugáliából, Spanyolországból, Svédországból, Olaszországból, illetve Nagy Britanniából is jelentettek eseteket, utóbbi országból hármat is. Ami érdekessé teszi a helyzetet, az az, hogy az említett esetekben a megfertőződöttek egyike sem járt Nyugat-Afrikában. Az igen ritka fertőzést az érintett területen kívül korábban jellemzően csak olyanoknál mutatták ki, akik nem sokkal korábban Afrikában jártak.

A majomhimlő influenzaszerű betegség, hámsérüléseken, nyál vagy a levegővel kifújt cseppek útján, illetve a beteg által megérintett tárgyak közvetítésével is terjed. Úgy kezdődik, mint a legtöbb influenzaszerűség: két-három napos lázzal, amivel fejfájás, izomfájdalom és levertség járhat. Ezután következik a pörsenéses fázis: testszerte, de főleg az arcon, a kézfejen és a talpon hólyagok jelennek meg, amik később elhegesednek és erősen viszketnek. A hólyagok a nyálkahártyán, a szájüregben és a nemi szerveken is megjelenhetnek.

A betegek többsége két-négy hét alatt felépül. A majomhimlő aránylag enyhe lefolyású betegségnek számít, bár két fő törzs létezik: a kongói, amely súlyosabb, és akár 10 százalékos halálozással jár, illetve a nyugat-afrikai törzs, amelynek halálozási aránya 1 százalék. A lappangási ideje 5 és 21 nap között van. Az áldozatok nagy része gyenge immunrendszerű ember. A nevét onnan kapta, hogy az emberek az eredeti elterjedési területén gyakran kisebb emlősök harapása, karmolása útján kapják el.