Az év végéig hátralévő időt a KATA módszertani átalakításának alapos kidolgozására kellene fordítani, ezért sem logikus egy évközi változtatás bevezetése – ezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mondta a Világgazdaságnak, hozzátéve, hogy szerinte utóbbi ráadásul a kapcsolódó adminisztrációs és bürokratikus terhek miatt „többet vinne, mint hozna”. Ezért azt támogatja, hogy jövő januártól induljon el az új rendszer.

Arról, hogy ez a KATA megszüntetését vagy egy újratervezést jelenti, azt mondta, „mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek. A módosítás kockázata, hogy az új szabályozás vajon milyen vállalkozói hozzáállást vált majd ki. A kivezetéssel pedig visszamegyünk a startmezőre, az adózóknak ismét be kellene lépniük egy adónembe, amire a hajlandóság kérdéses. Azonban ha véget is ér a katázás, a helyére lépő adónak azonnal meg kell jelennie, hogy senkit ne érjen kár”.

Szerinte mindkét elgondolás azon alapszik, hogy fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak azok a kiskapuk, amiket sokan visszaélésre használnak. Szerinte „az elsődleges probléma a rejtett foglalkoztatás”.

Azt mondta, hogy az MKIK álláspontja szerint a KATA adóját érdemes lenne valamiféle sarokponthoz kötni, ami lehet az infláció, vagy a minimálbér is. Úgy fogalmazott, hogy az állam eltolhatná magától a nyugellátás és egyéb járandóságok értékének a rendezését és ráhagyhatná minden érintettre, hogy „vakarja a fejét, mikor kézhez kapja az első nyugdíját”.

Parragh nyitottságot érzékel a döntéshozó részéről, hogy az eddigi 12 millió forintos éves bevételi plafont 18 milliós szintre emeljék. Viszont az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett éves 3 milliós számlázási maximum csökkenhet, akadályozva az ügyeskedést, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen. Szerinte „ezzel nem érdemes előre szaladni, alaposan át kell gondolni az egész rendszert”.